Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Skorka Renáta: Érdekházasságok, kényszermátkaságok. A dinasztikus megállapodások politikai, gazdasági és jogi jellemzői a 14. századi Magyar Királyságban
ÉRDEKHÁZASSÁGOK, KÉNYSZERMÁTKASÁGOK az engedélyért újra és újra folyamodjanak a Szentszékhez. A diszpenzáció sikeres megszerzését követően Anna átadásával megvárják, amíg tizenkettedik életévébe — amely korszakunkban a törvényes kor határát jelentette — lép,7 s akkor János király elküldi lányát a Magyar Királyság határához férje, László számára. Az oklevél nem tér ki rá, de Luxemburgi Beatrix példáján láthattuk, hogy a két ország határán történhetett volna meg az ara átadása a magyar fél számára. A nagyszombati szerződésben leírtaknak megfelelően tudjuk, hogy Károly el is küldte Avignonba követét, György budai polgár személyében azzal a levéllel,8 amely a vérrokonság jelentette akadály alól felmentést kért. XXII. János pápa még ugyanabban az esztendőben, tehát 1327 decemberében nem is késlekedett a magyar uralkodót biztosítani a diszpenzáció megadásáról.9 Feltehetően a cseh király is hasonlóképpen járt el, ennek következtében bő másfél évvel a nagyszombati megállapodást követően 1328. szeptember 8-án kiállította az engedélyt tartalmazó oklevelét,10 amely dokumentum tartalmát tekintve méltán bizonyítja, hogy a Szentszék szerepe az effajta folyamodványoknál nem számított puszta formalitásnak a korban, sokkal inkább arra vall, hogy komolyan rajta tartotta hüvelykujját az európai diplomácia ütőerén. A szentatya azontúl, hogy kifejezte a cseh és a magyar uralkodó szövetsége feletti örömét, a két gyermek egybekelését azért is támogatta, mert Anna és László frigye a cseh és a lengyel király közötti megbékélés lehetőségével is kecsegtetett, lévén László — ahogy fentebb utaltunk rá - anyai ágon I. Ulászló lengyel király unokája volt. 7 Wenzel Gusztáv: A magyar magánjog rendszere I. Bp. 1885. 152. 8 György budai polgár követségére lásd Maléth Agnes: A Magyar Királyság és a Szentszék kapcsolata I. Károlykorában (1301-1342). Pécs 2020. 152-153., 283. 9 Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia I-II. Edita ab Augustino Theiner. Romae 1859-1860. (a továbbiakban: Vet. Mon.) I. 800. sz. 10 Vet. Mon. I. 798. sz. Az okirat az 1327. évnél szerepel, mivel azonban a dokumentum XXII. János pápaságának 12. évében, szeptember 8-án kelt, és az egyházfő megválasztása 1316 augusztusában, beiktatása az azt követő szeptember 5-én történt, az oklevél kiadási éve helyesen 1328. 11 Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 1946. 369., 371.; Illés József: A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában. Bp. 1900. 9., 42. Az 1327. évi nagyszombati házassági szerződés további rendelkezéseket is megfogalmazott, olvashatunk benne ugyanis olyan intézményekről, amelyek említése Beatrix és Károly házassága kapcsán nem maradt fenn, jelesül a hozományról és a hitbérről. Előbbi a lány részére a házasélet terheinek fedezetére az apjától származó vagyont jelenti, amely a házasság fennállása alatt kikerül az ara felmenőinek és rokonságának rendelkezési köréből, utóbbin pedig a férj által a felesége számára a házasságkötés alkalmával az asszony vagyoni helyzetének erősítése céljából lekötött, a férj halála esetén az özvegy megélhetését szolgáló javakat értjük.11 A cseh és a magyar király nagyszombati megállapodásában kifejti, hogy Anna átadását követően egy esztendő áll apja rendelkezésére, hogy a 1184
