Századok – 2021

2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében

CSÁKÓ JUDIT

érveit, amelyek arra vonatkozhattak, hogy elsődleges célját, a Nápolyi Királyság trónjának megszerzését kell szem előtt tartania. Kérdéses, vajon csakugyan tervezte-e, hogy egy Dalmáciában aratott esetleges gyors győzelmet követően még ugyanabban az évben áthajózik seregével Itáliába. A velenceiek - amint azt a Chronica Jadretina^

vagy a

Maggior

Consiglio

határozatai

is mutatják — mindenképpen így sejtették, s Johanna is gályákat készült küldeni Pugliából, hogy Lajos hadainak tengeri átkelését megakadályozhassa.135

Ha az uralkodó nem is azért fordult azonban vissza Magyarországra, mert tanácsadói sugallatára úgy vélhette, eredeti szándékát nem lesz lehetősége megvalósítani, hadainak Zára alóli távozása mindenképpen összefüggésben lehet a király dél-itáliai aspirációival. A velenceiekkel vívott ütközet kedvezőtlen kimenetele ráébreszthette, kemény ellenfélre akadt, amelyet csupán kitartó harcok árán győzhet le. A nápolyi trón megszerzésének ábrándját dédelgető uralkodó aligha kívánhatott céljai megvalósítása előtt egy hosszabb, alkalmasint a seregét is megtizedelő háborúba bocsátkozni.

134 Chron. Jadretina 94-95.

135 Ljubic II. 362-363.; ADE

II.

169. sz.; 1346. júl. 9.: AOkl.

XXX.

505. sz.

Zárszó

Az előzőekben olyan eseménysornak szentelhettem figyelmet, amelyről viszonylag nagy számban állnak rendelkezésünkre külhoni elbeszélő források, s ezek sorában kettő is akad, amelynek előadása különösen részletezőnek bizonyul. A történéseket eltérő szemszögből — zárai és velencei nézőpontból — is láttató beszámolók lehetővé teszik, hogy az általuk kínált adatokra támaszkodva részletes történelmet írjunk. A zárai kudarc lehetséges okait firtató alfejezet ugyanakkor arra is rávilágíthatott, hogy az egyes részkérdések megválaszolásához abban az esetben is segítségül kell hívnunk a hazai forrásokat - mind a krónikáshagyományt, mind az okleveleket -, ha a külhoni narratív kútfők történetesen lényegesen több információval szolgálnak az eseményekről, mint a Magyar Királyság határain belül lejegyzett elbeszélések és iratok.

1165