Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében
ZÁRA 1345-1346. ÉVI VELENCEI OSTROMA A NARRATÍV KÚTFŐK TÜKRÉBEN résztvevőiről (2.). Tárgyalom végezetül azt is, hogy az elbeszélések miféle magyarázatot kínálnak Lajos Zára alatt elszenvedett kudarcára (3.). A magyar király Arról, hogy az Anjou uralkodó 1346 tavaszán Dalmáciába vonult seregei élén, azok a források is említést tesznek, amelyek nem tanúsítanak különösebb érdeklődést a zárai konfliktus iránt, és csupán rövid tudósítás formájában adnak hírt az ostromról. Az Estei Krónika például a következőképpen számol be Velencének az adriai város felett aratott diadaláról: „Eközben történt az eset, hogy Zára városa fellázadt a velenceiek uralma ellen. A velenceiek közössége erre hatalmas sereget vezényelt oda, amely fel volt szerelve a hadak számára szükséges minden ellátmánnyal. Ezt látván a záraiak magukat és városukat a fentebb mondott magyar király fennhatósága alá helyezték: az említett uralkodó - amint a történtekről tudomást szerzett — mindent hátrahagyott, övéivel a mondott város megsegítésére sietett, és több napig falai alatt állomásozott annak reményében, hogy Zárát megszerezheti. A velenceiek közösségének hadai azonban mégis bevették a várost, így a király csekély dicsőséggel tért meg övéivel a hazájába.”73 73 „Interim alius accidit casus, quod civitas Çare rebellata est manibus Venetorum. Tunc comune Venetorum direxit ibi maximum exercitum cum furnimentis omnibus necessariis ad exercitum. Cives Çare sic videntes, subposuerunt se et civitatem dominio dicti regis Ungarie: quod sentiens dictus rex, relictis omnibus, adcessit cum suis in subsidium dicte civitatis, ibique steterunt per multas dietas, sperantes habere civitatem; tamen gentes comunis Venetorum obtinuerunt civitatem: quare rex cum suis cum modico honore recessit ad propriam patriam”. Chronicon Estense i. m. 134. 74 Obsidio ladrensis 121. (I, 3); Chron. Jadretina 84. 75 Obsidio ladrensis 147. (I, 9). Az eseményekről bővebb elbeszélést kínáló krónikák részletesebb figyelmet szentelnek a magyar uralkodó szerepének. Az ostrom két főforrásának, az Obsidio Jadrensisnek és a Chronica JadretinánzE közös vonása, hogy előadásuk — a prológust követően — Lajos trónra lépésével és a fiatal uralkodónak a délvidéki magyar uralom helyreállítását célzó törekvéseit ismertetve indul. Az I. Károly örökébe lépő király, akit az ismeretlen velencei szerző — tévesen — huszonnégy esztendősnek ír le,74 annak ellenére válik főszereplőjévé a tizenhat hónapig tartó ostrom történetét feldolgozó históriáknak, hogy a város megsegítésére érkező hadai csupán egyetlen hónapig tartózkodtak Zára közelében, és anélkül távoztak Dalmáciából, hogy eredményt sikerült volna elérniük. A Zárai Névtelen krónikája szerint az ostromlottak kezdettől fogva a magyar király támogatásába vetették reménységüket. Lajoshoz rögtön a velencei hajóhad érkezését követően elküldték követüket,75 s az uralkodó 1345. augusztus 25-én 1152
