Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében
ZÁRA 1345-1346. ÉVI VELENCEI OSTROMA A NARRATÍV KÚTFŐK TÜKRÉBEN többségükben Velencéhez kapcsolhatók, ám a firenzei Giovanni Villani vagy az Estei Krónika is említést tesz Lajos Zára alá érkező hadairól.15 15 A bibliográfiai adatokat alább tüntetem fel. 16 Rerum Italicarum scriptores. Raccolta degli storici italiani dal Cinquecento al millecinquecento. Ordinata da L. A. Muratori, nuova edizione riveduta, ampliata e corretta con la direzione di Giosué Carducci. I-CXVII. Città di Castello-Bologna 1900-1975. (a továbbiakban: RIS 2). 17 Thomae Archidiaconi Spalatensis Historia Salonitanorum atque Spalatinorum pontificum - Arch deacon Thomas of Split: History of the bishops of Salona and Split. Latin text by Olga Peric. Eds., trans. Damir Karbic - Mirjana Matijevic Sokol - James Ross Sweeney. (Central European Medieval Texts 4.) Bp.-New York 2006. 18 Johannes Lucius: De regno Dalmatie et Croatie libri sex. Amstelaedami 1666. 371-380.; loannes Georgius Schwandtner: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini I —III. Vindobonae 1746- 1748. III. 636-653. Magyar vonatkozású részletét Makk Ferenc fordításában lásd Károly Róbert emlékezete. Vál., szerk., bev., jegyz. Kristó Gyula - Makk Ferenc. (Bibliotheca historica) Bp. 1988. 54., 127-129. A szerzőről lásd B. Halász Eva: Micha Madius de Barbazanis - a történetíró és spalatói nemes patrícius. Acta Universitatis Szegediensis. Acta historica 135. (2013) 59-70. írásom középpontjában a dalmáciai események külhoni narratív forrásai állnak. Bár a magyar középkorkutatás rendszeresen használja a szövegeknek az ostrom történetéhez kínált információit, magukat a krónikákat kevéssé ismeri. Pedig a Baumgarten forrásközpontú vizsgálata óta eltelt időben nem csupán az egyes olasz krónikák újrakiadása történt meg a Rerum Italicarum scriptores meg újult sorozatának16 hasábjain: 2004, illetve 2017 óta modern editió^n áll a rendelkezésünkre a Zára alatti történések legfontosabb dalmáciai és velencei forrása is. A krónikák rendszerbe foglalása, valamint az újabb kutatások eredményeinek a vizsgálatokba történő bevonása reményeim szerint segíthet újragondolni Lajos úgynevezett első velencei háborújának egyes kérdéseit. A következőkben elsőként bemutatom - földrajzi bontást alkalmazva - az elbeszélő források csoportját: az Obsidio Jadrensis a modern szakirodalom eredményeire is támaszkodó ismertetését a velencei krónikák (s ezek sorában a Chronica Jadretindf valamint a kérdéskörhöz vonható egyéb itáliai és osztrák kútfők tárgyalása követi. Az írás második, forráselemző része azt járja körbe, hogy egyes témák — Nagy Lajos alakja, a magyarok állítólagos árulása vagy a zárai kudarc okai — hogyan jelennek meg a pártosságtól sem mentes krónikák lapjain. A zárai ostrom dalmáciai forrása: az Obsidio Jadrensis Tamás főesperesnek (1200/1201—1268) a spalatói főpapok történetét előadó gesta episcoporum^1 és Micha Madius spalatói patrícius (1284 körül - 1357 után) krónikáját18 követően az Obsidio Jadrensis a harmadik a dalmát történeti hagyomány azon nagyobb lélegzetű elbeszéléseinek a sorában, amelyek a medievisztika érdeklődésére 1142
