Századok – 2021

2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében

CSÁKÓ JUDIT magyar vonatkozású értesüléseik miatt is számot tarthatnak.19 Az 1345-1346. évi zárai ostrom históriáját megéneklő mű nem maradt ránk középkori kéziratban; csupán kései másolatait ismerjük. Alkalmasint az autográf példányt használhatta Franciscus Fumatus (de Fumatis) zárai nemes, aki egy általa meglehetősen romlott állapotúként értékelt manuscriptum (valde obscurisfragmentis) nyomán írta át a kró­nika szövegét 1532-ben (Zágráb, Arhiv HAZU, Zbirka kodeksa, sign. II. a 35.). 20 A 14. századi kézirat még a 17. században is rendelkezésre állhatott Zárában: nem elképzelhetetlen, hogy erről készítette másolatát (Róma, Bibliotheca Apostolica Vaticana, Vat. lat. 6958.) a neves historikus, a traui születésű Johannes Lucius (Ivan Lucié), aki azután De regno Dalmatiae et Croatiae libri sex című munkájának füg­gelékében közre is adta az Obsidio textusát. 21 Az editio princeps szolgálhatott alapul az osztrák Johann Georg Schwandtner számára, aki a 18. század közepén felvette a dalmáciai elbeszélést háromkötetes, a magyar történelem kútfőit közrebocsátó forráskiadványába.22 A középkori krónikásműnek ugyanakkor egészen az újabb időkig nem készült — annak kiemelkedő jelentősége ellenére sem — kritikai kiadása. Vejlko Gortan előmunkálatait követően a modern szövegközlés 2007-ben láthatott napvilágot a Horvát Tudományos Akadémia gondozásában.23 19 Johannes Lucius: De regno Dalmatie et Croatie libri sex. Amstelaedami 1666. 371-380.; loannes Georgius Schwandtner: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini I —III. Vindobonae 1746- 1748. III. 636-653. A szerzőről lásd B. Halász Eva: Micha Madius de Barbazanis - a történetíró és spalatói nemes patrícius. Acta Universitatis Szegediensis. Acta historica 135. (2013) 59-70. 20 Miroslav Kurelac — Damir Karbic: Ljetopis „Obsidio ladrensis libri duo ”, njegovo historiografsko i povijesno znacenj / The chronicle Obsidio ladrensis libri duo and its historiographical and historical importance. In: Obsidio ladrensis 3-20., 53-67.: 19., 66. 21 Lucius, J.: De regno Dalmatie i. m. 387-422.; Kurelac, M. — Karbic, D.: Ljetopis i. m. 19., 66-67. Lucius munkásságára lásd GálJudit: Iohannes Lucius és hagyatéka. Belvedere Meridionale 30. (2018) l.sz. 114-126. 22 Schwandtner, L. G.: Scriptores rerum Hungaricarum i. m. III. 665-723.; Kurelac, M. - Karbic, D.: Ljetopis i. m. 20., 67. 23 A horvát-latin kétnyelvű kiadást lásd Obsidio ladrensis 109-291. 24 A műfaj kérdéséhez lásd Kurelac, M. - Karbic, D.: Ljetopis „Obsidio ladrensis libri duo ” i. m. 15., 63. 25 Obsidio ladrensis 119. (I, 2). 26 Életére lásd Dizionario Biografico degli Italiani. I-. Roma I960-, (a továbbiakban: DBI) Online változat: http://www.treccani.it/biografie/ (letöltés 2021. júl. 20.) (Andrea Labardi szócikke). A két könyvre tagolódó krónika - helyesebben inkább gesta vagy memoár24 - szer­zősége máig tisztázatlan kérdésnek számít a történettudományban. Műve ajánlásában, amelyet az elbeszélés ráadásul ugyancsak ismeretlen megrendelőjéhez intéz, a névtelen auctor nem árul el többet magáról, mint hogy személyét Zára előkelőinek sorában kell keresnünk (ex nobili ortus progenie)?5 K l eseményekről szemtanúként beszámoló tu­dósítás lejegyzőjét a kutatás sokáig azonosíthatónak vélte Nicolaus de Matapharisszal (vagy Nicoló Matafari), a dalmáciai város érsekével (1333-1367), aki Velence győzel­mét követően Budán, Nagy Lajos udvarában keresett menedéket.26 Mivel azonban a 1143

Next

/
Oldalképek
Tartalom