Századok – 2021

2021 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Andrei Nacu: Scaunele săseşti în documente cartografice din secolele XVI–XVIII. (Bartos-Elekes Zsombor)

TÖRTÉNETI IRODALOM közönség nívós munkát vehet a kezébe, amelyről nem túlzás azt állítanunk, hogy a sokáig eléggé mostohán kezelt bányászattörténeti kutatásokat visszahelyezi a történettudományban megillető helyükre. Mátyás-Rausch Petra Andrei Nacu SCAUNELE SÄSESTI ÎN DOCUMENTE CARTOGRAFICE DIN SECOLELE XVI-XVIIL Editura Academici Románc, Bucuresti 2020. 234 oldal Andrei Nacu Kolozsváron térképész alapszakot, majd Nagyszebenben történész mesterszakot végzett. 2018-ban Nagyszebenben szerzett történész doktori oklevelet a szász székek kora újko­ri térképtörténetét tárgyaló dolgozatával. Értekezése 2020-ban könyvként jelent meg a buka­resti Akadémiai Kiadónál A szász székek a 16—18. századi térképeken címmel. A szerző történeti földrajzzal és történelmi térképek szerkesztésével foglalkozik a Román Akadémia nagyszebeni intézetének munkatársaként. Kutatási területének műveléséhez nem elég a történelem és a földrajz, érteni kell a térképészethez és a térinformatikához is. Ritkaság, ha egy kutató otthonosan mozog az em­lített szakterületek mindegyikében. A szerző emellett szerencsés korban dolgozott: a digitális lehetőségek és a nyitott határok hozzásegítették ahhoz, hogy olyan munkát tegyen le az asz­talra, amit korábban nehéz lett volna megvalósítani. A romániai térképtörténeti kutatások szerény volta ellenére a célt a lehető legjobban teljesítette. Erdély térkép történetéről, történeti földrajzáról alig született még román nyelven olyan munka, amely nemcsak komoly áttekintést nyújt, hanem újdonságokat is kínál az olvasónak. A kötet a földrajzi és történeti háttérrel (1-2. fejezet), valamint a kutatástörténet és a módszertan áttekintésével (3-4. fejezet) kezdődik. Az 5-7. fejezetek a célterület legismertebb térképeit elemzik a középkor és a fejedelemség időszakából, valamint a 18. századból. A dolgo­zat következtetésekkel, angol nyelvű összefoglalóval, függelékkel és térkép mellékletekkel zárul. A szerző a bevezetőben részletesen bemutatja a címben jelzett területeket. A Szebeni pro­vincia, a majdani Hétszék 1224-ben jött létre, majd 1402-ben területe Kétszékkel, a későb­bi Medgyesszékkel bővült. Az elemzett terület tehát a tulajdonképpeni Királyföld, a szász székek, Szászföld különálló részei (Brassó és Beszterce vidéke) nélkül. A vizsgált időszak az első ábrázolásoktól kezdődik és 1780-ig tart. A szerző a záró évszámot II. József reformjai­hoz köti, utalva a székek első megszüntetésére. Hozzá kell tennem, hogy ez a térképtörténet szempontjából is szerencsésen megválasztott korszakhatár, két ok miatt is. Egyrészt az első ka­tonai felmérés már az összes települést ábrázolta, sőt mindet alaprajzban; utána a térképek lát­ványosan pontosabbak és részletesebbek lettek. Másrészt mérföldkő volt ez a korszak a térképi nyelvhasználat szempontjából is: az addigi latin visszaszorult, helyette megerősödött a német, megjelent a magyar, majd a román nyelv, sőt a térképeken a helynevek is változni kezdtek a hatósági névváltoztatások következtében. A földrajzi háttér (1. fejezet) tömör és szakszerű. A történeti háttér felvázolásakor (2. fe­jezet) a szerző igazgatástörténeti áttekintést nyújt, területi változásokat jelez, érinti a település- és népességtörténet kérdéseit, főleg német szerzők megállapításait követve. Thomas Nägler: 1115 SZÁZADOK 155. (2021) 5. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom