Századok – 2021

2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén

BÜKY ORSOLYA Összegzés A levéltári források széles körű vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy Csánky Dénes főigazgatói, miniszteri biztosi, illetve miniszteri osztályfőnöki minőségében a magyarországi műtárgyakkal kapcsolatban tett intézkedései korántsem értékel­hetők pozitívan, és személyiségének közelebbi vizsgálata, illetve életpályájának fordulatai alapján is arra következtethetünk, hogy a Hóman Bálint és Gerevich Tibor által képviselt művészetpolitikai célok következtében neki jutatott pozí­ció szakmailag és emberileg is meghaladta a képességeit. Az önmentő Emlékirat levéltári iratokkal egyértelműen cáfolható állításai alapján kialakított vitatható narratíva pedig,168 mely elsősorban a Szépművészeti Múzeumban őrzött kérdéses provenienciájú műtárgyak számtalan fordulatot megélt, bírósági perekkel súlyos­bított restitúciós ügyeivel állhat összefüggésben, nemcsak Csánky tevékenységé­nek objektív megítélését akadályozza, de egyértelműen hátráltatja az ezzel a tevé­kenységgel szorosan összefüggő s jelenleg is aktuális restitúciós ügyek169 minden tekintetben megnyugtató, végleges rendezését is. 1. Csánky Dénes kinek, mikor, mit adott át? 2. Mi lett a Rajniss Ferenc 1946. március 5-i val­lomásában említett műtárgyjegyzékkel? Csánky Dénes jelenlegi levélcíme: Freiburg Augustiner Museum Direction. E helyen valószínűleg lakását is meg tudják mondani. A kiküldetésnek minél előbb meg kell történnie, nehogy Csánkyék időközben elköltözzenek. Ugyanekkor a kiküldött tájékozódhatna olyan iratok sorsa felől is, amelyekről alapos okkal feltehető, hogy Csánkynál voltak, vagy vannak.” Bogyay Tamás levele Jeszenszky Sándor miniszteri biztoshoz, 1948. ápr 12. MNL OLXIX-I-12 133/1948. 168 „Magam is muzeológiai munkám során számos történetet hallottam a zár alá vétel körülményeiről, a szemtanúk nem említették, hogy bármilyen erőszakos cselekmény történt volna. Az érintettek tisztában voltak azzal, hogy otthonukat kényszerűen el kell hagyniuk, de legalább műtárgyaik biztonságban lesznek a Szépművészeti Múzeumban.” Szabó László: Egy budapesti műgyűjtemény. A Révai család Fereczy-képeiről. In: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 13. (1997-2001) Szerk. Király Erzsébet. Bp. 2002. 220. 169 „17 évig kutattam ehhez a könyvhöz, és menet közben zárultak be egyre jobban a múzeumi irattárak, lettek óvatosabbak az intézményvezetők a restitúciótól való félelem miatt. Ezen a téren nem előre-, inkább visszalépést látok. Nehezebb dolgom lenne, ha ma kezdeném el a kutatást, s ezt elég visszásnak, sőt morálisan nagyon megkérdőjelezhetőnek találom. Milyen alapon kérjük vissza az oroszoktól a műkincseket, ha ennyire félünk attól, hogy tőlünk is kérni fogják, ami nem a miénk? Az elején szabadon kutathattam, aztán leesett a tantusz valakiknek, hogy ennek restitúciós követ­kezményei lehetnek, és attól kezdve nem adták a kezembe az iktatókönyveket. Szerencsére a döntő részüket a szigorítás előtt még meg tudtam nézni, és akkor meg is kaptam mindent hiánytalanul.” Jankó Judit: Elveszett örökség-szimbolikus visszaszerzés. Beszélgetés Molnos Péterrel. Új Művészet 27. (2017) 12. sz. 9.; Molnos Péter: Az áhított zsákmány. Szerzeményezés a kizökkent időben. Enig­ma 24. (2017) 90. sz. 153-160. 1111

Next

/
Oldalképek
Tartalom