Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén
BÜKY ORSOLYA a zsidó tulajdonosok érdekeinek védelmét, ha az a Műtárgybiztosságnak akár informálisan is célja lett volna. Mester és Stern tehát, akik pontosan tudhatták, hogy állításuk nem felel meg a valóságnak, visszaemlékezéseikben „egymás javára” nyilatkoztak, s ezt az önvédelmi stratégiát a sok szubjektív indulattal is terhelt felelősségre vonások idején a kényszerű beszámolók, védekezések és magyarázkodások egyik jellemző elemének tekinthetjük. Elég csak arra gondolunk, hogy Mester Miklós, aki 1944. október 15-e után bujdosni volt kénytelen, 1945 tavaszán rövid időre még a háborús bűnösök listájára is felkerült,85 miközben a műtárgybiztosi feladatai mellett a nyilas kormány kultuszminisztériumának művészeti ügyosztályát is vezető Csánky elmaradt felelősségre vonásáról86 a Ludas Matyi oldalain humorizáltak.87 Nem véletlen az sem, hogy Stern Samu, akinek a háború után sok egyéb más mellett azt is a szemére vetették, hogy 1944 őszén Mester Miklóson keresztül nemcsak személyi, hanem vagyoni mentességért is folyamodott, halála előtt írt visszaemlékezésében jóformán nem is érinti a zsidók vagyonának elrablásával kapcsolatos történéseket.88 85 Itt a magyar háborús bűnösök első hivatalos névjegyzéke. Magyar Nemzet, 1945. május 3. 86 „1946 tavaszán még tájékozatlanok voltunk a Csánky által nyugatra vitt műkincsek kivitelének közelebbi körülményeiről és ezért szükségesnek látszott Csánky kihallgatása, miért is átiratban fordultunk az igazságügyi miniszter úrhoz. Erre az átiratra tudomásom szerint válasz nem érkezett, és úgy emlékezem, hogy szóbelileg azt a választ kaptuk, hogy az igazságügyminiszter nem talált megfelelő jogalapot Csánky háborús bűnösségének az amerikai hatóságok előtt való kellő megokolására.” Jeszenszky Sándor: Pro Memoria Csánky Dénes ügyében. 1947. máj. 7. MNL OL Köz-és Magángyűjteményekből elhurcolt Művészeti alkotások Miniszteri Biztosának iratai (a továbbiakban: XIX-I-12) 451/1947. 87 Képzőművészet 1945. „Szépművészeti Múzeum zárva, Műcsarnok zárva, Fővárosi Képtár zárva. Csánky Dénes még szabadlábon.” Ludas Matyi, 1945. június 17. 2. 88 Stem Samu: Emlékirataim. Versenyfutás az idővel! A „zsidótanács” működése a német megszállás és a nyilas uralom idején. Bp. 2004. 301-349. 89 Csánky tevékenységére bőséges adatok találhatóak: MNL OL K 726, MNL OL K 643, MNL OL XIX-I-12. 90 Mravik tanulmányában, melyben más írásaihoz hasonlóan nincsenek lábjegyzetek, nem részletezi, hogy mely forrásokkal vetette össze Csánky Emlékiratát. 91 MNL OL MTI Napi Hírek 1935. júl. 9. 17. ( https://bit.ly/3hYYRH0 , letöltés: 2021. máj. 11.) Mravik kutatásaihoz az Országos Levéltáron túl89 minden bizonnyal bőséges anyagot találhatott a Szépművészeti Múzeum Irattárában is, ennek ellenére Csánkyval kapcsolatos információit elsősorban az Emlékiratból merítette, melynek adatai véleménye szerint más forrásokkal összevetve is megállnak.90 Emellett Mravik a szakmai életút bemutatásakor az MTI hírei között megjelent,91 Csánky által készített életrajz adatait használta fel, melyben Csánky azt írta, hogy 1909—1910-ben muzeológiai és szépművészeti tanulmányok céljából beutazta Németországot, Hollandiát, Belgiumot, Svájcot és Csehországot is. Mravik interpretációja szerint: „Nem csupán festő volt, hanem megfelelő, bár nem tudományos igényű, művészettörténeti felkészültséggel is rendelkezett, amit 1095