Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén
CSÁNKY DÉNES AZ ORSZÁGOS MAGYAR SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉLÉN az évekig tartó németországi és hollandiai tanulmányai alatt szerzett.”92 A valóság azonban az, hogy Csánky csak 1909 májusa és októbere között töltött néhány hónapot a nevezett országokban a Főváros 600 koronás ösztöndíja segítségével, és a szakmai élményeivel kapcsolatban Bárczy számára összeállított hivatalos beszámolóját Thallóczy Lajosnak küldött levelében „pugrisok felajzására” készült 600 koronás írásnak nevezte. „Nem tudományos igényű művészettörténeti felkészültségét” pedig a következő levélrészlet is jól jellemezheti: „Rotterdamban és Amszterdamban is jártam, valamint Haarlemben, ahol Brueghel berúgott alakjaiban is gyönyörködhettem. A piktúra bűzéri irányzata iránt azonban mégsem bírok kellő fogékonysággal, különben a képet az én jó Méltóságos Apámnak lemásoltam volna. Egyébként még mindig a városi múzeumoknál tartok. Félek, hogy mielőtt jelentésemet megírhatnám, valamilyen múzeum vagy galéria bajban elpatkolok, annyira vagyok már velük.”93 92 Mravik László: A holokauszt hosszú árnyéka II. Art Magazin 2. (2004) 2. sz. 4—13. 93 OSZK Kt. XI/196. Csánky Dénes levele Thallóczy Lajoshoz, 1909. szept. 19. 94 Farkas Kornél: Műtárgymozgások 1938-1945. (Századok Füzetek 5.) Bp. 2009. 59-104.; Uő: Műtárgymozgások 1945-1949. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a II. világháború után I —II. Századok 150. (2016) 1451-1481. és 151. (2017) 144-188. 95 Kovács Agnes: Magyar műkincsek a müncheni Collecting Pointban III. A budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteménye, valamint más köz- és magán gyűjtemények a Collecting Pointban 1945-1949 Mravik Csánky tevékenységével kapcsolatos gondolatmenetét követi Farkas Kornél rendkívül adatgazdag három részes tanulmánysorozata is, melyben Farkas Csánky műtárgymentő tevékenységét ugyancsak az Emlékirat alapján interpretálja, Mravikhoz hasonlóan figyelmen kívül hagyva a rendelkezésre álló és Csánky állításait egyértelműen cáfoló egyéb forrásokat. Tanulmányainak további jellemzője, hogy a következményeiket tekintve jelenleg is számos jogi és morális kérdést felvető folyamatok didaktikus, egyforma hangsúllyal történő tárgyalásával azt az érzést kelti az olvasóban, hogy a széles forrásbázisra támaszkodó munka kimerítően feldolgozza a magyarországi műtárgymozgások valóságos történetét, miközben mélyebb elemzés nélkül siklik el az 1945 utáni kényszerű letétbehelyezések, az ideiglenes letétek kiadásának tilalma, illetve az ezeket a rendelkezéseket követő államosítások és jogtalan birtokba vételek ügyei felett.94 Kovács Ágnes a második világháborút követő restitúciós folyamatokat elemző munkáiban Farkashoz hasonlóan ítéli meg Csánky Dénes szerepét, s tanulmányainak egyik jellemző vonása az ezzel a szereppel összefüggő hivatkozásaiban előforduló számos pontatlanság is, melynek elsősorban az lehet az oka, hogy munkája során egyes esetekben nem az eredeti dokumentumokkal, hanem a Szépművészeti Múzeum Restitúciós Csoportja által a levéltárakból korábban összegyűjtött másolatokkal dolgozhatott.95 Emellett az 1944 tavaszi események 1096
