Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
DEÁK ÁGNES változtassanak”.44 A javaslatot Ferenc József 1853. január 10-én hagyta jóvá, majd január 19-ei keltezéssel jelent meg a bel-, az igazság- és a pénzügyminiszter közös rendeletéként: „ [A kerületek elhatárolásában] a mennyiben túlnyomó közigazgatási tekintetekből valamelly részletes módosítás czélszerűnek vagy szükségesnek nem mutatkozik, a jelenleg létező kerületek kiterjedése szerint határozandó meg”. Két további megyeösszevonást (Árva és Turóc, illetve Csanád és Békés) rendelt el az uralkodó, „egyébiránt a megyék terjedelmére nézve a most létező fölosztás vétessék alapul, azon változtatások föntartásával, mellyek netalán a szervezet foganatosításánál czélszerüknek ismertetnek”. A járási tagolásra nézve nem tartalmazott irányelvet a rendelet, tehát továbbra is itt nyílt leginkább lehetőség korrekciókra a nemzeti szempontok érvényesítése jegyében.45 44 Kübeck előterjesztése az uralkodó számára, 1852. dec. 24. (német nyelvű) HHStA Kabinettskanzlei, Vorträge MCZ 114/1853.; Kübeck előterjesztése az uralkodó számára a pest-budai kerületi szervező bizottmány javaslatairól. Bécs, 1853. aug. 12. MNL OL Filmtár, X 9567 W 3004 tekercs, Organi sierungskommission 180/1853. 45 Ferenc József 1853. január 10-ei rendelete alapján Bach, Krauß, Baumgartner rendelete, 1853. jan. 19. Magyarországot illető Országos Kormánylap, 1853. Első rész 24. sz. Buda 1853. 75-122., idézetek: 75-76. 46 Kübeck előterjesztése az uralkodó számára, 1853. márc. 9. (német nyelvű) MNL OL Filmtár X 9567 W 3006 tekercs, Organisierungskommission 64/1853.; Sashegyi, O.: Ungarns politische Verwaltung in der Ara Bach i. m. 92. A magyarországi kormányzóság felvetette néhány megye áthelyezési lehetőségét, javaslatai kifejezetten a nemzeti elv érvényesülésének gyengítését célozták: Tolna és Baranya megyét a közlekedési viszonyokra és a zökkenőmentes igazgatás érdekeire hivatkozva inkább a pest-budai kerülethez javasolták visszacsatolni; másrészt hasonló érveléssel felvetették Borsod megyének a pest-budai kerületből a kassai kerülethez való átcsatolását, mivel ahhoz közelebb fekszik. Az nem akadály, fejtegeti a kormányzóság javaslata, hogy a lakosság nagy része magyar, hiszen „a nemzetiségek merev elkülönítése Magyarországon nem lehetséges, és egyáltalán nem is kívánatos”. A birodalmi szervező bizottmány azonban, bár nem vitatta a javaslatok lehetséges praktikus előnyeit, úgy látta, hogy az adott pillanatban a politikai érdek inkább az, hogy a nemzetiségi motívumokból már végrehajtott közigazgatási változtatásokat változatlanul hagyják, és csak akkor módosítsanak rajta esetleg, „amikor a nemzetiségi törekvések már megszelídültek és egybeforrtak”, másrészt — mint kifejtették — a kerületi rendszerben történő esetleges változtatások csak táptalajt adnának a Magyarországon „a berendezkedés tarthatatlanságáról és a kormány ingadozásáról” amúgy is elterjedt nézeteknek, ezért tanácsos ezeket a javaslatokat „kedvezőbb időre” elnapolni. Az uralkodó ezután nem hagyta jóvá a kormányzóság indítványát, így maradt a megyék korábbi kerületi besorolása.46 Ugyanakkor 1069
