Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ 1850-ES ÉVEKBEN korábban maga a bécsi szervező bizottmány mérlegelte azt, hogy például Győr és Moson megye összevonása azért nem célszerű, mert az egyik inkább magyar, a másik német jellegű, ezért „nem lenne tanácsos Moson jó politikai elemeit Győr megye kevésbé jó elemeivel kapcsolatba hozni”.47 A kerületi tagozódást illetően tehát a magyarországi kormányzóság igyekezett volna a nemzeti elv súlyát a közigazgatási tagoltságban csökkenteni, a birodalmi vezetés viszont inkább a status quo fenntartása mellett határozott. A kerületi tagoltságon így azután lényeges változások nem történtek az évtized folyamán.48 47 Norbert Purkhart birodalmi tanácsos véleménye a magyarországi szervező bizottmány javaslatairól, keltezés nélkül [1852. november] (másolat, német nyelvű). MNL OL Filmtár X 9567 W 3006 tekercs, Organisierungskommission 49/1852. 48 Vö. Edelényi-Szabó D.: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai i. m. 648-714.; Némethy Artur: Magyarországi törvényhatóságok közigazgatási beosztásának változásai 1526 után. Történeti Statisztikai Közlemények 2. (1958) 3-4. sz. 107-120. 49 Bach és Krauß előterjesztése az uralkodó számára, 1853. jan. 23. HHStA Kabinettskanzlei, Vorträge MCZ 595/1853. 50 Vö. Szkleno község kérte visszacsatolását Turóc megyéhez, ahonnan 1849-ben Bars megyéhez csatolták. Heinrich Attems gróf, a pozsonyi szervezőbizottmány elnöke jelentése a kormányzósághoz. Pozsony, 1853. ápr. 30. MNL OL D 46 K.k. Militär- und Civilgouvernement für Ungarn, Civil Section (a továbbiakban: D 46) 126. doboz Organisirungs-Acten Pressburg 7638/2281.G/1853. 51 Attems gróf például azzal érvelt Felső-Nyitra megyében kisebb bírósági körzetek kijelölése mellett, hogy ott a lakosság nagyon szeret pereskedni. Attems jelentése a kormányzósághoz. Pozsony, 1853. ápr. 30. MNL OL D 46 126. doboz Organisirungs-Acten Pressburg 7638/2281.G/1853. 1853 elején kerületenként hoztak létre szervező bizottmányokat. Az összeállítási szempontok között ugyan nem szerepelt a különféle nemzeti csoportok képviselete, de a bizottságok névsorait áttanulmányozva megállapítható, hogy azokba bekerült az adott kerületben élő különböző nemzeti csoportokból egy-egy fő.49 E kerületi bizottmányok egymástól függetlenül működtek, de az általában figyelembe vett érvek hasonlók voltak: természetföldrajzi adottságok (folyók, hegységek), közlekedési viszonyok, arányos népességre törekvés, népsűrűség, az egyházközségeket együtt tartani a filiákkal, katonai érdekek, a rendőrségi megfigyelés szempontjai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, sőt „történeti fejlődés” és esetenként a lakosság „kívánsága” is.50 Egyes hivatalnokok népességkarakterológiai szempontokat is felvetettek.51 A nemzetiségi tényezők figyelembe vételét tekintve azonban lényeges különbségek mutathatók ki az egyes bizottmányok között. A kassai kerületi bizottmány láthatólag nagy súlyt fektetett a nemzetiségi megoszlásra mint fontos szempontra: „Ha ezen határok meghúzásánál a nemzetiségi és felekezeti különbözőségeket nem is lehet abszolút mércének tekinteni, de ott, ahol az a cs. kir. szolgálat külön hátránya nélkül megtörténhet, mindenképpen méltányos tekintettel kell lenni azokra, s lehetőség szerint arra törekedni, hogy ahol a viszonyok könnyen megengedhetővé teszik, kerüljük a lakosság eredeti elemének, az alsó néposztályoknak a nemzetiségét tekintve 1070
