Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ 1850-ES ÉVEKBEN valamint Esztergom, Komárom és Győr megyéknek a Duna bal partján fekvő területei) vonatkozóan. Javaslatában Hánrich sem tudott persze teljesen homogén egységeket kialakítani. A tervezett 39 járásból 21-et minősített tisztán szlovák, valamint egyet tisztán magyarnak. Emellett szerepelt 7 szlovák-német, 5 szlovák—magyar és 5 szlovák—magyar—német járás. Ez már előre jelezte, nem lesz könnyű dolguk a politikai döntéshozóknak. Javaslata azután Geringeren ke resztül elkerült a három illetékes kerületi főbiztoshoz, Cziráky János grófhoz (pozsonyi kerület: Pozsony, Moson, Sopron, Vas megye), Andreánszky Sándorhoz (besztercebányai kerület: Nógrád, Hont, Bars, Zólyom megye) és Forgách Antal grófhoz (pozsonyi polgári kerület: Pozsony, Trencsén, Nyitra, Turóc, Árva, Liptó megye). Nem tudjuk, hogy a főbiztosok figyelembe vették-e azt saját javaslataik kialakításában - Forgách mindenesetre 1850. március közepén még azt jelentette, hogy Pozsony és Nyitra megyére vonatkozóan három javaslat is forog, egy a magyarországi bírósági szervezet kidolgozásával megbízott Nyáry Antal báróé, egy Hánriché, egy pedig saját tollából, melyeket ki kellene egyenlíteni —, a továbbiakról azonban nincs információnk.20 20 Bach leirata Geringerhez. Bécs, 1849. okt. 26. Melléklet: Hánrich előterjesztése a belügyminisztérium számára. Bécs, 1849. okt. 21. - csatolva: „Tabellarische Übersicht der neu gebildeten Bezirke für politische und zugleich Justiz-Administration in den Komitaten....” MNL OL D 55 1849:3008.; Forgách jelentése Geringerhez. Nyitra, 1850. márc. 19. Uo. 1850:5161. Hánrich Ján Kollárral és Ján Hlaváccsal együtt szeptemberben nyújtottak be memorandumot a kormányhoz, melyben kérték az elkülönült „Szlovákia” szervezését. Vö. Deák A.: „Nemzeti egyenjogúsítás” i. m. 149. 21 Fábry István (Szirmay Sándor kerületi főbiztos irodaigazgatójának) utasítás-fogalmazványa Abaúj, Zemplén, Ung, Bereg megyék vezetőihez. Kassa, 1849. szept. 20. MNL OL D 114 K.k. Districts- Regierung Kaschau, általános iratok (a továbbiakban: D 114) - 1853. 1853:2687. A polgári kerületi főbiztosok javaslatot kértek a megyék élén álló ideiglenes vezetőktől is. Szirmay Sándor kassai kerületi főbiztos (Abaúj, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa megye) például továbbította a felülről kapott irányelveket (a járások ne legyenek „szerfelett” nagyok vagy kicsik, az azonos nemzetiséghez tartozók lehetőleg egyesíttessenek, a járásokat ne metsszék át nagyobb folyók vagy hegyek, s ha a jelenlegi határok „okszerűek”, azokat meg lehet tartani, ha nem azok, a változások mind a lakosságra, mind a tisztviselőkre nézve könnyebbséget jelentsenek), azon túl azonban a javaslatokra nézve „megszorítás nélkül szabad tért” nyitott, ami nyilvánvalóan bátorította egyéni koncepciók elővezetését.21 Javaslataik mellékleteként a főbiztosok részletes táblázatokat és térképeket készíttettek, kimerítő indoklásaikban hangsúlyos szerepet kapott a nemzetiségi összetétel szempontjából homogén közigazgatási egységek kialakításának szándéka. Megyék kettéosztásával, összevonásával, átszabdalásával új megyék (egyelőre „kormánybiztosságok” [Regierungskommissariate] néven, nyilvánvalóan nem dőlt még el, megtartja-e a kormányzat a hagyományos „megye” elnevezést) 1062
