Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
DEÁK ÁGNES létrehozása szerepelt jó néhány javaslatban, így például: Zemplén megye felosztása egy déli magyar és egy északi szlovák—rutén egységre; Arad megye felosztása egy román és egy magyar részre; Máramaros felosztása egy déli román és egy északi rutén részre; Ung, Bereg és Ugocsa részeinek új csoportosítása; Bihar megye két részre osztása egy északi magyar és egy déli részre (ez utóbbit is felosztva egy Nagyvárad környéki magyar és egy Belényes környéki román egységre); Szatmár megye felosztása egy túlnyomóan magyar részre Nagykároly központtal és egy vegyes, román—magyar—német részre Nagybánya központtal; Pozsony és Nyitra megyék déli, magyarok által lakott részeinek egyesítése; Gömör és Torna együttes területének három részre osztása; Szepes megye két részre bontása (a szepesi városi kerület megszüntetésével); Liptó, Árva és Turóc megyék összevonása.22 Mások a meglévő megyéken belül a járási tagolódás átalakításában keresték a megoldást. (Természetesen nem minden effajta javaslatnak volt nemzetiségpolitikai motívuma, felvetődött például Szabolcs megye kettéosztása vagy Heves és Pest megye három-három részre tagolása is.23 ) Egyetlen olyan jelentés futott be Geringerhez, Hauer István báró, soproni polgári kerületi főbiztostól, mely azt tartalmazta, hogy a fennálló járási beosztás minden tekintetben megfelelő, nincs szükség változtatásra.24 A magyar hivatalnokok megosztottak voltak. Forgách, Cziráky, Szirmay vagy Szent-Ivány Vince (pest-budai kerületi főbiztos) láthatóan nem lelkesedtek a hagyományos közigazgatás átszabdalásáért, állásfoglalásaik sok esetben bírálták a felmerült javaslatokat (Forgách például első előterjesztéseiben a nemzetiségi szempontot egyáltalán meg sem említette!), Andreánszky Sándor ezzel szemben nagy energiákkal vetette bele magát a nemzetiségi homogenizálás programjába, de például Máriássy Ádám Szepes megyei ideiglenes vezető (1848 előtt a megye egyik alispánja) is kijelentette a szepesi városok kerületének Szepes megyébe való beolvasztása kapcsán, hogy „a privilegizált testületek autonómiái csak rákos daganatot képeznek, amely az egész testet örökösen rágja, s a nemesi privilégiumokkal azonosnak kell tekinteni azokat”.25 A katonai kerületi 22 Lásd MNL OL D 55 1850:4099.,1850:4128., 1851:9615., 1850:17 995., 1850:5444., 1850:5661., 1850:11 485. 23 Vö. Geringer jelentésfogalmazványa Bachhoz. Pest, 1850. márc. 28. („sürgős” jelzéssel). MNL OL D 55 1850:5661. 24 Hauer jelentése Geringerhez. Sopron, 1850. márc. 1. MNL OL D 55 1850:3895. Az általa Vas megyéről küldött kimutatás szerint például a 12 járás közül csupán három volt vegyes jellegű (a kőszegi, nagyszentmihályi és a szentgotthárdi). Hauer jelentése Geringerhez. Sopron, 1850. jún. 4. Uo. 1850:10 664. 25 Máriássy Ádám jelentése Geringerhez. Lőcse, 1850. jan. 20. (német nyelvű) MNL OL D 55 1850:3781. Született olyan terv is, amely a megyei szerveződés teljes megszüntetésére épült: „községi társulásokéra, kantonokra, kerületekre (Gemeinden-Vereine, Cantone, Districte) bontva az igazgatást. Ábrányi Alajos beadványa Geringerhez. Szentgyörgyábrány, 1849. okt. 10. MNL OL D 51 Abszolutizmus kori levéltár, Der bevollmächtigte kais. Commissär für die Civilangelegenheiten Ungarns 1063
