Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
DEÁK ÁGNES naplófeljegyzése, amely szerint Bach belügyminiszter „nem akar sem meginogni, sem meghátrálni, elképzelései oly messze mutatnak, mint Magyarország 4-5 koronatartományra való felosztása, külön országgyűlésekkel!”16 S nem Bach volt az egyedüli miniszter, aki a kerületekből egykor önálló koronatartományokat kívánt szervezni, Leo Thun und Hohenstein gróf vallás- és oktatásügyi miniszter is kifejtette 1850 nyarán, hogy a magyarországi kerületek hatáskörének jóval szélesebbnek kell lennie, mint az örökös tartományokban, sőt azt is kétségbe vonta, hogy célszerű-e egy országos helytartóságot fölébük helyezni, mert annak hiánya garanciát jelentene a korábban „elnyomott népfajok” számára, hogy nem fog soha visszatérni a magyar szupremácia, s véleményét Anton Schmerling lovag igazságügy-miniszter is támogatta.17 16 Andrian-Werburg naplóbejegyzése, 1850. febr. 12. In: Viktor Franz Freiherr von Andrian-Werburg: Österreich wird meine Stimme erkennen lernen wie die Stimme Gottes in der Wüste. Tagebücher 1839-1858. Bd. 1. Hrsg. Franz Adlgasser. Wien-Köln-Weimar 2011. 336., magyarul idézi: DeákÁ: „Nemzeti egyenjogúsítás” i. m. 105. 17 A minisztertanács ülésének jegyzőkönyve, 1850. jún. 26. Die Ministerratsprotokolle II/3. 107. 18 Geringer levélfogalmazványa a kerületi főbiztosokhoz. Pest, 1849. okt. 30. (litografált). MNL OL D 55 1852:24 909. A javaslatokat lásd Uo. 1849:3032., 1849:4420., 1849:5132.,1849:5133., 1849:6372., 1849:6633., 1849:140/R.G., 1849:236/R.G., 1850:176., 1850:708., 1850:1648., 1850:3187., 1850:3079., 1850:3357., 1850:3588., 1850:3781., 1850:3895., 1850:4128., 1850:5444., 1850:5513., 1850:5898., 1850:6168., 1850:6261., 1850:8545., 1850:10 664., 1850:11 485., 1850:12 243., 1851:9615., 1852:17 803., 1852:24 909. 19 Sashegyi, O.: Ungarns politische Verwaltung in der Ara Bach i. m. 42. (Az utasítást nem sikerült fellelni.) A polgári kerületi főbiztosok és az időközben kinevezett miniszteri biztosok mindenhol nekikezdtek pontos adatokat gyűjteni az egyes települések nemzetiségi és felekezeti viszonyairól, majd 1849. december és 1850. március között elküldték javaslataikat a közigazgatási beosztásra vonatkozóan a katonai kerületi parancsnokokon keresztül Geringerhez, aki október végén irányelvként három szempontra hívta fel a figyelmüket: 1. a közigazgatás ne töredezzen szét nagyon kis egységekre, azaz ne legyen a járások száma túl sok, így az átszervezés ne rójon aránytalanul nagy terhet az államkincstárra, 2. a közigazgatási és bírósági területi egységeket lehetőleg közelíteni kell egymáshoz, illetve 3. ahol nem szükséges a változtatás, ott maradjon meg a jelenlegi beosztás.18 November 13-án azonban ezt kiegészítette azzal, hogy lehetőség szerint nemzetiségi összetétel szerint homogén járások kialakítására kell törekedni.19 Bach belügyminiszter maga is igyekezett irányokat meghatározni. 1849 októberében Frantisek Hánrichot (hamarosan nagyszombati ideiglenes államügyész), a szlovák nemzeti mozgalom elkötelezett támogatóját kérte fel egy közigazgatási járási felosztási javaslat előterjesztésére a szlovákok lakta felvidéki megyékre (Árva, Liptó, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Zólyom, Bars, Hont megyék, 1061
