Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ 1850-ES ÉVEKBEN a Haynau nevében kibocsátott rendeletben Magyarország ideiglenes közigazgatásáról.13 Haynau rendeletében a közigazgatási beosztás kérdése külön hangsúlyt kapott: „Az igazgatási hatóságok behozásával és rendezésével megbízott orgánumok működéseinek különös figyelemre méltó tárgyát teendi a járások felosztását nemcsak általánosan az illető országrész természeti viszonyaihoz és a lakosság valódi érdekeihez és szükségeihez alkalmazni; hanem ebben különösen annak módját is feltalálni, miszerint a nagyobb igazgatási kerületekben kissebbségben lévő nemzetiségek igényei is, a leglehetőbb gyakorlati egyenjogúsításra és nemzeties kimivelésre nézve megóvassanak.”14 Ezen a ponton a szabályozás nem ejtett szót a korábbi megyei-járási határok figyelembe vételéről, azaz ez tűnhetett már ekkor is leginkább alkalmas terepnek a nemzetiségi elkülönülési igények teljesítésére. A bírósági rendszer kialakításának szempontjai között szintén szerepeltek a „népességviszonyok” a népesség száma és a településviszonyok társaságában.15 13 Az uralkodó október 17-ei döntését lásd Bach leirata Geringerhez. Bécs, 1849. okt. 22. Melléklet: „Instruktion für die Durchführung des provisorischen Verwaltungs-Organismus in Ungarn”. MNL OL D 55 1855:2851. Publikált változata Haynau nevében: Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete. Bécs, 1849. okt. 24. Utasitás Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete életbe léptetésére. In: Gyűjteménye a’ Magyarország számára kibocsátott Legfelsőbb Manifestumok és Szózatoknak.... 2. füzet. Buda 1849. 181-205. Forgách Antal gróf pozsonyi polgári kerületi főbiztos véleményében kifogásolta, hogy a tervezet szerint a járási, megyei, kerületi hatóságok belső ügykezelési nyelvként a helyi többségi lakosság nyelvét legyenek kötelesek használni. Ez végül a publikált változatból kimaradt. Forgách jelentése Gedeon altábornagy katonai kerületi parancsnokhoz. Szentiván, 1849. szept. 7. MNL OL D 55 1849:2109. A szervezésről lásd Sashegyi O.: Bevezetés i. m. 28-39., DeákÁ.: „Nemzeti egyenjogúsítás” i. m. 103-105. 14 Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete. Bécs, 1849. okt. 24. In: Gyűjteménye a’ Magyarország számára kibocsátott i. m. 184. 15 A Magyarországban ideiglenesen behozandó bírósági szerkezetet és per-rendtartást tárgyazó Határozatok. Bécs, 1849. nov. 10. In: Gyűjteménye a’ Magyarország számára kibocsátott i. m. 223-23 L, idézet: 223. Magyarországon - ahogy a többi tartományban is - a kormányzat a kerületek hivatalos megnevezésében került bármiféle utalást nemzetiségi jellegre, mégis a belső használatra készült kormányzati iratokban az évtized folyamán végig a kassai és pozsonyi kerületet német-szlovák, a sopronit német-magyar, a nagyváradit és a pest-budait magyar kerületnek nevezték és tekintették. A kerületi lakosság összetétele azonban valamennyi kerületben vegyes volt, leginkább a pest-budai tekinthető nemzeti kerületnek a maga közel 80%-nyi magyar lakosságával. A kerületeket mint a hagyományos magyarországi közigazgatástól idegen intézményeket a magyar közvélemény kezdettől gyanakodva figyelte. Létükben annak jelét látták, hogy a kormányzat nem mondott le arról, hogy a kerületeket később önálló koronatartománynak minősítsék, és ezzel Magyarország politikai egységét megszüntessék. S hogy ez nem volt légből kapott félelem, megerősíti az osztrák konzervatív ellenzéki politikus, Victor Andrian-Werburg báró 1850 eleji 1060
