Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
Deák Agnes KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ 1850-ES ÉVEKBEN* 1848-1849-ben a Habsburg Birodalomban a nemzeti mozgalmak jelszavává a nemzeti egyenjogúsítás vált, és ennek jegyében a birodalom tartományainak a nemzeti-etnikai elv alapján történő teljes újjáformálását javasló programok is születtek. A birodalmi parlament úgynevezett kremsieri alkotmányterve végül a történeti tartományhatárok megtartását irányozta elő, de a tartományokon belül autonóm jogokkal felruházott nemzeti közigazgatási kerületek létrehozását is tartalmazta „a nyelvi vagy nemzeti határok figyelembe vételével”.1 Az 1848 novemberében megalakult, Felix zu Schwarzenberg herceg vezette kormány programjában fontos elvként szerepelt „minden nemzetiség egyenjogúsága és akadálytalan fejlődése”, amit a parlamenti tanácskozások jegyzőkönyve szerint „általános helyeslés” fogadott.2 Franz Stadion gróf belügyminiszter a politikai centralizáció és közigazgatási decentralizáció jelszava jegyében támogatta a nemzeti színezetű közigazgatási kerületek létrehozását, mivel azt remélte, hogy e kerületek idővel gyengíthetik a történeti tartományok iránt a lakosságban élő erős politikai lojalitást, így erősíthetik majd a birodalmi patriotizmust. Számára úgy tűnt, a nemzeti kerületek létrehozása a nagyobb, több nemzetiség által lakott tartományokban (Csehország, Tirol, Galícia) e népcsoportok számára biztosítékot jelent nemzetiségi érdekeik érvényesítésére: „A különböző népfajok kerületi elkülönülésükben nemzetiségük alapvető védelmét látják, és azzal kikerülhető néhány egyébként elkerülhetetlen konfliktus.”3 Stadion Magyarországot illetően 1848. november végén - 1848 decemberében szintén terveket dolgoztatott ki az ország több koronatartományra való felosztására, a nemzetiségi szempontokat figyelembe véve. 1 Gerald Stourzh: Die Gleichberechtigung der Volksstämme als Verfassungsprinzip 1848-1918. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Bd. III. Die Völker des Reiches. 2. Teil. Wien 1980. 975-998.; Andreas Gottsmann: Der Reichstag von Kremsier und die Regierung Schwarzenberg. Die Verfassungsdiskussion des Jahres 1848 im Spannungsfeld zwischen Reaktion und nationaler Frage. Wien-München 1995. 2 A kormány nyilatkozatát (Olmütz, 1849. nov. 21.) lásd Verhandlungen des österreichischen Reichstages nach der stenographischen Aufnahme. Reprint. Bd. 4. Wien 1970. 13. 3 A minisztertanács ülésének jegyzőkönyve, 1849. febr. 11. In: Die Protokolle des österreichischen Ministerrates 1848-1867. II. Abteilung: Das Ministerium Schwarzenberg. Bd. 1. Bearbeitet und eingeleitet von Thomas Kletecka. Wien 2002. (a továbbiakban: Ministerratsprotokolle II/l.) 105. * A tanulmány 2019. november 8-án, az Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde (Tübingen) szervezésben megrendezett, Abgrenzen — Entgrenzen — Überschreiten. Vergleichende Perspektiven zu Grenzen der Habsburgermonarchie im 19. Jahrhundert című konferencián, német nyelven elhangzott előadás (Verwaltungsgrenzen und Nationalitätenpolitik in Ungarn in den 1850er Jahren) írott változata. 1055 SZÁZADOK 155. (2021) 5. SZÁM
