Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ 1850-ES ÉVEKBEN Ez azonban Alfred zu Windisch-Grätz herceg katonai főparancsnok határozott ellenkezése nyomán lekerült a napirendről.4 Az 1849. március 4-én proklamált alkotmány csak annyit tartalmazott, hogy majd külön törvény fogja szabályozni a tartományokon belül a megyei és kerületi hatóságokat. A március 17-én kibocsátott községi törvény a községi autonómia elvére épült. A községek felügyeletét az általuk választott küldöttekből álló járási-megyei választmányok látták volna el (azaz nem kinevezett járási-megyei állami tisztviselők), s ezt a nemzetiségi tagolódást is figyelembe vevő kerületi szint választott vezető testületéi egészítették volna ki. Ilyen módon a nemzetiségi-etnikai szempontból homogén közigazgatási egységek létrehozása biztosíthatta volna a helyi többségi nemzeti csoport nemzeti érdekeinek érvényesítését, illetve a nemzetiségi konfliktusok kizárását ezen választott közigazgatási testületekből.5 4 Vö. Georg Seiderer: Oesterreichs Neugestaltung. Verfassungspolitik und Verwaltungsreform im österreichischen Neoabsolutismus unter Alexander Bach 1849-1859. Wien 2015. 254-265.; Sashegyi Oszkár: Magyarország beolvasztása az ausztriai császárságba. Levéltári Közlemények 39. (1968) 1. sz. 61- 104.; Oskar Sashegyi: Ungarns politische Verwaltung in der Ära Bach 1849-1860. Graz 1979. 9-10. 5 Eduard Bernatzik: Die österreichischen Verfassungsgesetze. Leipzig 1906. 109.; A törvény rendelkezéseit összefoglalja: Seiderer, G.: Oesterreichs Neugestaltung i. m. 266-271. Vö. Sashegyi Oszkár: Bevezetés. In: Uő: Az abszolutizmus kori levéltár. Bp. 1965. 31.; Jirí Klabouch: Die Lokalverwaltung in Cisleithanien. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Bd. II. Verwaltung und Rechtswesen. Hrsg. Adam Wandruszka- Peter Urbanitsch. Wien 1975. 270-305.; Peter Urbanitsch: Intellectural Elites and the Franchise for Representative Bodies on Local, Regional and State Levels in Cisleithania 1848-1914. In: Elites and Politics in Central and Eastern Europe (1848-1918). Eds. Judit Pál - Vlad Popovici. Frankfurt am Main 2014. 23-38. Stadion tervei között szerepelt a törvény hatályának kiterjesztése Magyarországra is, de ez hamar lekerült a napirendről, bár Bach belügyminiszter még 1850 augusztusában is felvetette ezt. Sashegyi, O.: Ungarns politische Verwaltung in der Ära Bach i. m. 49-50., 77-82. 6 A minisztertanács ülésének jegyzőkönyve, 1849. júl. 31. Ministerratsprotokolle II/ 1. 542. A nemzeti kerületekről Stájerországban lásd Sergij Vilfan: Sprachgrenzen und Kreisgrenzen nach 1848, be sonders in der Steiermark. In: Recht und Geschichte. Festschrift Hermann Bald zum 70. Geburtstag. Hrsg. Helfried Valentinitsch. Graz 1988. 593-609. A kormányra várt a tartományokon belüli közigazgatási szervezet felállítása, ami azután a gyakorlatban megmutatta, mi valósulhat meg a nemzeti közigazgatási kerületek programjából, és a közigazgatás alsóbb szintjein érvényesülhet-e a nemzetiségi elv mint a közigazgatási egységek határát megszabó tényező. A minisztertanács 1849. július 31-én tárgyalt az új belügyminiszter, Alexander Bach előterjesztéséről a nyugati tartományok közigazgatásának alapelveiről, melyek Stájerországban, Morvaországban, Tirolban, valamint Csehországban kerületek felállítását tartalmazták.6 1850 tavaszán Galícia kapcsán újra felmerült a javaslat a koronatartományok számának növelésére is, melyet Bach eredetileg két — egy lengyel és egy ruszin — egységre kívánt felosztani Krakkó, illetve Lemberg központ tal, két külön országgyűléssel és elkülönült igazgatással. Minisztertársai közül azonban néhányan ellenvetéseket tettek, s Philipp Krauß báró pénzügyminiszter 1056
