Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Paál Vince: Gratz Gusztáv legitimizmusa publikációi tükrében
PAÁL VINCE idején is hiba volt a magyarországi pártok közjogi alapon való szerveződése - a pártalakulásokat most is világnézeti alapon tartotta volna helyesnek. Nézete szerint egy legitimista párt, főleg ha az kellően erős, ismételten csak közjogi párt lenne, s ez nem segítené elő a bethleni konszolidáció folyamán kialakult, Gratz szerint normálisnak nem mondható parlamentáris élet egészségesebbé válását. A dualizmus kori pártalakulások módja volt szerinte az egyik legfőbb oka annak, hogy a legutolsó magyar parlament csekély ellenállóképességgel rendelkezett a forradalmakkal szemben. Helyzetértékelése szerint egy legitimista párt ugyanazt a szerepet játszaná a magyar pártfejlődésben, mint annak idején a függetlenségi párt a dualizmus időszakában: a kormányzat számára csak ürügyül szolgálna annak bizonyítására, hogy parlamenti többségének biztosítása minden eszközzel megengedett, mert egy esetleges legitimista többség a szomszédok támadásának tehetné ki az országot. Mivel egy legitimista párt sikerére a két világháború között egyszer sem látott valódi esélyt, óvott az ilyen pártalapítási kísérletektől. Egy legitimista párt kudarca ugyanis feltétlenül azt a látszatott keltette volna, hogy a legitimista mozgalom Magyarországon is elbukott. Azt azonban elképzelhetőnek tartotta, hogy lehetne alakítani egy olyan legitimista ligát, amelybe valamennyi párt követője beléphetne. Sőt, idővel a parlamentben is létre lehetne hozni egy, valamennyi legitimistát tömörítő blokkot, hogy az a legitimizmust érintő kérdésekben egységesen foglaljon állást.26 26 Gratz, G.: Die neue Nationalversammlung und die Königsfrage i. m. 1-2.; Uö: Rassenschutz und Legitimismus. Pester Lloyd (M), 1924. november 1. 1—2.; Uö: Eine legitimistische Partei? Pester Lloyd (M), 1925. március 22. 1-2. A magyar legitimizmus jelentéstar talma A politikus különösen külföldön tartotta fontosnak hangsúlyozni a magyar és a francia legitimizmus közötti lényeges különbséget, tudniillik, hogy míg a francia legitimizmus az Isten kegyelméből való királyság eszméjét hirdeti, amely szerint a király önnön jogán uralkodik, addig a magyar legitimizmus alapján felfogott királyság mindig alkotmányos alapokon nyugodott, s a király és az országgyűlés megosztották egymás között a hatalmat. Magyarország számára az alkotmány — eltérően más országoktól — nem olyan valami, ami a korízlés szerint lecserélhető lenne, hisz oly módon összeforrott a magyar néppel, mint szinte egyetlen más ország esetében sem. Ez a fogalom az idegenek számára olyan misztikus, irracionális dolognak tűnik, ami külföldön kevés megértésre talál. 985
