Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Paál Vince: Gratz Gusztáv legitimizmusa publikációi tükrében
GRATZ GUSZTÁV LEGITIMIZMUSA PUBLIKÁCIÓI TÜKRÉBEN Az állami főhatalom (államfő) betöltésének módozataival kapcsolatban Gratz szerint nem az volt a kérdés, hogy a monarchia vagy a köztársaság felelt-e meg leginkább az általános emberi eszményképnek, hanem az, hogy Magyarországnak jelenlegi helyzetében melyik államforma a legjobb. Gratz meggyőződése az volt, hogy Magyarország politikai fejlődése, politikai eszméi a monarchikus hagyományok befolyása alatt állnak, s az ország nehezen nélkülözne egy minden párttól független központi tekintélyforrást. A korona viselőjének kiegyenlítő tevékenysége nélkül ugyanis megnőne annak veszélye, hogy a könnyen izgatható magyar nép veszélyes kalandokba bocsátkozik, mint ahogy az a háború után is történt, amikor a köztársaság kikiáltását hamarosan a kommunizmus követte. Az amúgy is jellemzően szenvedélyes pártharcok végképp elmérgesednének, ha az állami főhatalom viselőjének személye is vita tárgya lenne. A monarchista megoldások között azonban csak a legitimizmus az, amelyik a nyugalmat biztosítani tudja, ugyanis szerinte elképzelhetetlen lenne, hogy Magyarországon egy, a szabad királyválasztás keretében megválasztott uralkodó az egész nemzet egyhangú támogatását élvezze. Mindig lenne olyan jelentős erő, még ha kisebbségben is, amely ragaszkodna a régi alkotmányos rendhez, és síkraszállna a legitim trónörökös mellett. A legfelsőbb hatalom tekintetében fennálló viszályok pedig mindig alkalmat szolgáltatnának a szomszéd államoknak, hogy Magyarország belügyeibe avatkozzanak. A királyság intézményének az az előnye a köztársasági államformával szemben — érvelt Gratz — , hogy az államfő személye adott, tehát nincs szükség a választásra, ami természetesen csak ritkán eredményezne teljes egyetértést. Ez az előny azonban elveszne a választott királyság esetén, amelynél — mondja — még a köztársasági államforma is jobb. A választott királyság ugyanis mindkét kormányzati forma hátrányával rendelkezik, miközben kizárja mindkettőnek az előnyét. A szabad királyválasztás esetében a legfőbb állami hatalom ugyanúgy a politikai csatározások része maradna, mint a köztársaságban, miközben nélkülözné azt az előnyt, amit a köztársasági államforma mellett fel lehet hozni: amennyiben a hatalom nem méltó kézbe kerül, a következő választáson mód van annak korrigálására.27 27 Gustave Gratz: Le légitimisme hongrois. Nouvelle Revue de Hongrie IX. (1933) 881-892. Vo. Gratz G.: Magyarország a két háború között i. m. 53-58.; Uő: Erbkönig Otto. Pester Lloyd (M), 1930. november 20. 1—2.; Uö: Rassenschutz und Legitimismus i. m.; Uö: Monarchizmus und Legitimizmus. Pester Lloyd (M), 1925. szeptember 20. 1-2.; A király kérdés politikai problémái. Gratz Gusztáv, dr. előadása. Nemzeti Újság, 1922. március 29. 2.; „A nemzet érdeke, hogy a törvényes király mellett kitartson!” Gratz Gusztáv előadása. Az Újság, 1922. március 29. 3-4. 986
