Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Paál Vince: Gratz Gusztáv legitimizmusa publikációi tükrében
GRATZ GUSZTÁV LEGITIMIZMUSA PUBLIKÁCIÓI TÜKRÉBEN királykérdés legitim megoldásában az elhunyt király személye akadályt jelentett. Gratz szerint a szabad királyválasztás elve sokak számára csak eszköz volt az általuk félreismert és ezért számukra ellenszenves Károly király eltávolítására. Ügy gondolta, hogy egyszer majd a történelem talán meg fogja adni a választ arra, vajon 1921 októberében kinek volt igaza. Nem azt javasolta, hogy a királykérdést a politikából kikapcsolják — mert az szerinte eleve nem is volt lehetséges —, hanem csupán az októberi események mellőzését kívánta.22 22 Gustav Gratz: Die neue Nationalversammlung und die Königsfrage. Pester Lloyd (M), 1922. június 13. 1-2. és Uö: Új utak a királykérdésben. Nemzeti Újság, 1922. június 25. 1. 23 Gratz, G.: Augenzeuge dreier Epochen i. m. 319-320. 24 Még egy szó a választókhoz. Gróf Apponyi Albert a Fővárosi Hirlap útján üzen és A Gazdaságpolitikai Párt jelöltjei a déli kerületben. Fővárosi Hirlap, 1922. május 31.3. 25 Gratz G: Új utak a királykérdésben i. m. 1. Az önálló legitimista párt kérdése Gratz az 1922-es választások alkalmával fogalmazta meg először azt az álláspontját, amelyet aztán mindvégig képviselt, hogy nem sajátíthatja ki egyetlen párt sem a legitimizmus eszméjét. Nincsenek ugyanis a szavazók között olyanok, akik „csak legitimisták” [tudniillik akiknek politikai identitását csupán a legitimizmus határozná meg].23 Ezzel szembekerült Andrássy Gyulával, aki egyetlen, határozott arcélű legitimista párttal kívánt többséget szerezni a Nemzetgyűlésben. Gratz ezért olyan párt létrehozására törekedett, amely egy népszerű programmal képviselné ugyan a legitimizmust is, de nem a legitimizmus állna a párt programjának középpontjában. Gratz és közvetlen elvbarátai 1922-ben a nemzetgyűlési választásokon liberális legitimista programmal, Gazdaságpolitikai Párt néven önálló listával indultak Budapest déli kerületében,24 mandátumot azonban nem sikerült szerezniük. Andrássy pártja is csupán tizenkét képviselői helyet nyert el. Gratz szerint ezzel beigazolódott, hogy egyértelműen hiba volt Andrássynak legitimista programmal megkísérelnie többséget szerezni a Nemzetgyűlésben. Gratz ezzel és a megkoronázott király halálával összefüggésben új politikai stratégiát javasolt a legitimistáknak. Szerinte a leghátrányosabb az lenne a magyar király jogainak érvényesítésénél, ha Ottó trónörökös személyét egyetlen párt sajátítaná ki magának. Ezzel ugyanis a legitimizmus saját elvei alatt vágná a fát, mivel a szabad királyválasztók törekvéseivel szemben éppen az volt az egyik fontos érve, hogy a választott király „pártkirály volna, akinek nem volna meg az országban a szükséges függetlensége és a szükséges tekintélye”.25 Gratz konzekven sen, a dualizmus idején képviselt felfogásához híven - tudniillik, hogy annak 984
