Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
GÖNCZ LÁSZLÓ 767 Tekintettel az említett budapesti egyeztető tanácskozás fontosságára és következményére, szükségesnek véljük Obál Béla 1919. február 13-ai keltezésű levelének a közlését, amelyet a miniszterelnöknek küldött. Ebben beszámol a tárgyalásról, valamint érinti a remélt szlovén autonómia tágabb kontextusát és hatását is. „Megbízásából tárgyaltam a szlovén kiküldöttekkel folyó hó 12-én, és annak eredményéről a következőkben van szerencsém beszámolni. Első dolgom volt meggyőződni, hogy a kiküldöttek az egész szlovén népet, annak minden osztályát és rétegét képviselik. A szlovén küldöttség tagjai a következők voltak: dr. Némethy Vilmos alsólendvai ügyvéd, a vend inteligencia egyik vezető embere; Serüga Vince ferenczlaki lakos, leszerelt főhadnagy, Grüskovnyák Márton cserföldi jegyző, Horváth József cserföldi földműves, mint Klekl József cserföldi plébános és pártjának, az úgy nevezett autonóm-pártnak bizalmi emberei, Edsüd Mátyás [a név hibás, az illetőt, akit idéztünk is, Jánosnak, azaz Janeznak hívták – G. L.], kőhidai lakos, iparos, Tkálecz Vilmos, tanító, muraszombati lakos, Pusztai József, iparos, muraszombati lakos, Füleki József iparművész, muraszombati lakos, Ferkó László földműves, felsőlendvai lakos. Nevezettek előadták, hogy a szlovén nép a forradalom kezdete óta kérte a kormányt, hogy néki bizonyos gazdasági engedményeket és autonómiát adjon. A kormánybiztos kinevezését első lépésnek tekintették ebben az irányban és remélik, hogy a kormány az autonómiára vonatkozó ígéretét is be fogja váltani. Az autonómiára vonatkozólag kétféle tervezetet terjesztettek elő. Az egyik a Klekl-féle tervezet, amelyet a Zala vármegyei vend papság készített, a másik, amely viszont a Vas megyei muraszombati szlovének nézetét fejezi ki. Mindkettő olyan túlzásokat tartalmaz, amelyek elfogadhatatlanok, illetve ellentmondással állnak az autonómiával. A Klekl-féle tervezet oly kikötéseket akar tenni, amelyek koraiak és az autonómia szerint a szlovén nép belügyét fogják képezni. Például, hogy az iskolai oktatás és egyházi ügyek hogyan rendeztessenek. A másik tervezet is bizonyos megszorításokat tartalmaz, amelyek szintén egy későbbi rendezés feladatát fogják képezni. Az általam mellékelt tervezetben összefoglaltam azt, amiben mindkét irányzat megegyezik és megnyugszik. Megjegyzem, hogy van Muraszombaton még egy párt, amely semmiféle változást nem akar a szlovén vidéken. Ennek tagjai azonban többnyire a régi regime kompromittált emberei. Mivel nagyrészt az ő bűnük, hogy a nemzetiségi kérdés ennyire elmérgesedett, ezeknek óhaját a fenti kérdésben nem vehettem figyelembe. Az egész dologra nézve a magam nézetét a következőkben bátorkodom előterjeszteni. Kinevezésem óta azon voltam, hogy a szlovén népet úgy gazdaságilag, mint kultúrailag emeljem. A közigazgatás és a bíráskodás, úgyszintén a közoktatás terén olyan embereket igyekeztem behelyezni az állásokba, akik a nép nyelvét írásban és szóban beszélik. A népet igyekeztem munkaanyaggal és munkaalkalommal ellátni, hogy gazdasági téren foglalkoztassam és elvonjam a politikától. Azonban úgy látom, hogy mindez a szlovén nép igényeit még nem elégíti ki, hanem
