Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 768 szeretnének politikailag is egy önkormányzatban tömörülni. Az autonómiát szerényebb keretekben, mint a ruszinoknak és németeknek, a szlovéneknek is meg kellene adni. Ha pedig a kormány is erre az álláspontra helyezkedik, akkor helyesnek tartanám a szlovénségnek ezt a kérését mielőbb teljesíteni, hogy a jugoszláv propagandával szemben egy hathatós fegyver legyen a kezünkben. A szlovén nép, amely maga verte ki a betolakodott jugoszláv csapatokat, megérdemli, hogy a népköztársasági magyar kormány a legmesszebb menő támogatásban részesítse őt. A szlovéneknél szerintem nem forog fenn annak a veszélye, hogy ilyen módon azután könnyebben pártolhatnának át a jugoszlávokhoz, mert kétségtelen jeleit adták a Magyarországhoz való ragaszkodásuknak, és ezt honorálni lehet, sőt kell is. Miniszterelnök úrnak mély tisztelettel Obál Béla, vend kormánybiztos, főispán.” 118 Obál levele több fontos információt tartalmazott a Muravidék korabeli helyzetéről. Legfontosabb megállapítása az, hogy az eltérő vélemények ellenére a kormánynak mindenképpen lépnie kell az autonómia valamilyen szintjének biztosítása felé. A Klekl nevével fémjelzett javaslatot túlságosan radikálisnak tartotta, amelyet szerinte nehéz teljesíteni. (Akkor még a kormány jogosan bízott abban, hogy a tájegység Magyarországhoz tartozik majd.) Hogy az elszakadási kedv ne radikalizálódjon tovább (bár bizonyos köröknél az már akkorra megtörtént), Obál szükségesnek látta a szlovén nemzeti alapon létrehozott autonóm terület létrehozását. Amit a magyar kormány a Muravidék esetében javasolt, valamivel kevesebb volt, mint amit a németeknek és a ruténoknak ajánlottak, annál azonban sokkal több, mint amit a muraszombati szociáldemokrata elit elfogadhatónak tartott, hisz ők csupán egy jelképes megoldást javasoltak. Obál Béla kormánybiztos tehát kompromisszumos javaslatot készített közvetlenül a tárgyalás után. A Klekl-féle javaslatból több fontos követelést és javaslatot átvett, azonban kihagyta a vallási jellegű követeléseket, néhány oktatási és nyelvhasználati jogot pedig enyhébben fogalmazott meg. Az is fontos módosítás volt, hogy az autonóm területet a szlovénok lakta településekre korlátozta, tehát kihagyta belőle a Lendva-vidéket, valamint a többi, abszolút többségében magyarok lakta falut, amelyek a Klekljavaslatban szerepeltek. Az új javaslat (általában Obál-javaslatként emlegették) fontos értéke az volt, hogy a szlovénok számára biztosított jogokat konkrét területhez kötötte, ezzel biztosítva a kollektív jogokat és a területi autonómiát. Az Obál-féle autonómia-javaslat szövege a következőket tartalmazta: 118 MNL OL K 26 1919-XXII. 1429. Obál Béla kormánybiztos-főispán levele Berinkey Dénes miniszterelnöknek, 1919. febr. 13.
