Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Mátyás-Rausch Petra: Társadalmi mobilitás az erdélyi kincstári igazgatásban (1571–1629)
22 TÁRSADALMI MOBILITÁS AZ ERDÉLYI KINCSTÁRI IGAZGATÁSBAN (1571–1629) kiderül, több birtokon is túl kellett adniuk, hogy „felszínen” tudjanak maradni. Elsősorban atyjuk Zaránd vármegyei birtokai közül zálogosítottak el néhányat, köztük a bukuresti birtokot mintegy 3000 forintért, így valószínű, hogy nem folytatta a család egyik tagja sem Váradi János bányászati munkásságát. Majd anyjuk révén örökölt Hunyad vármegyei algyógyi birtok egy részétől váltak meg. Az is kiderül Váradi Ferenc végrendelkezéséből, hogy az atyjuk által megvásárolt Hercegány birtokot újra meg kellett váltaniuk 1000 forintért, még Bethlen István helytartósága idején.122 Visszakanyarodva a Váradi örökösök há zasságkötéseire, Váradi Ferenc felesége a tekintélyes bihari nemesi családból származó Fráter Petronella lett, akinek az atyja, Fráter István ítélőmester képviselte Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet a nagyszombati, majd később a nikolsburgi béketárgyaláson, s a fejedelem tanácsúrrá is tette.123 Idősebbik nővére, Erzsébet a már említett nagyhalmágyi Moga családba házasodott be, Váradi János talán így akarta a kérdéses módon megszerzett birtokokat „legitimálni”.124 Fiatalabbik nővére, Anna pedig a Doboka vármegyében birtokos kisjenői Nádudvari István felesége lett, aki a vármegyei tisztviselő köznemes „tipikus” példája lehet.125 Váradi Ferenc karrierjéről azon túl, hogy Bethlen István fami liárisaként említik a források, semmit sem tudunk, valószínű, hogy visszatért ősei gyakorlatához, és az országos tisztségek helyett a vármegyei tisztségeket választotta, így Váradi János halála után a család (újra) besimult a Hunyad megyei nemesség soraiba.126 Végrendeletéből kiderül, hogy szüleik rájuk ha gyott birtokait külön „kezelték”, a családi birtok ősi magját képező kéméndi és bánpatakai birtokokat, melyeket atyjától örökölt, ő is két fiára, Zsigmondra és Istvánra hagyta.127 Anyjuk birtokait, azaz a korábbi Borbély birtokokat osztot ták fel Ferenc és nővérei egymás között, és hagyták utódaikra. 128 122 Erdélyi testamentumok V. i. m. Uo. Bethlen István helytartói tevékenységére nem a teljesség igényével lásd Oborni Teréz: Bethlen Gábor utasítása helytartójának, Bethlen Istvánnak (1620). Történel mi Szemle 49. (2007) 249–261. 123 Nagy I.: Magyarország családai i. m. IV. 257–259., illetve Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában. Századok 145. (2011) 1012. 124 Erdélyi testamentumok V. i. m. 73–77. 125 Nagy I.: Magyarország családai i. m. VIII. 30. 126 A gyulafehérvári udvarbíró leszármazottainak házassági szokásai is ezt támasztják alá. Lásd Kis Bálint: Erdély régi családjai. A Barcsai család (harmadik és befejező közlemény). Turul 12. (1894) 184. III. tábla. 127 Váradi Zsigmond 1654-ben tett kiskorú öccse, István nevében is tiltást a gyulafehérvári káptalan előtt, mert anyjuk a kéméndi ősi jószágból házasította ki nővérüket, Máriát. Lásd Hunyadmegyei oklevéltár. Oklevelek és kivonatok az Országos Levéltárból. Kun Róbert hagyatéka. In: Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve X. Szerk. Veress Endre. Déva 1899. 92. 128 Erdélyi testamentumok V. i. m. 73–77.
