Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
BEFOGADÁS ÉS KIREKESZTÉS 976 romboló hatását történetileg igazolta. 67 Az ideológia azonban cselekvési programmal egészült ki: a Buda és Vidéke a zsidók teljes elszigetelését (kirekesztését) célul tűző társadalmi mozgalmat kezdeményezett, amit az olvasók manipulálásával, kontrolljával, a kizárólagossá váló és végletekig egyszerűsített üzenet (az ellenségkép) folytonos erősítésével kívánt megvalósítani. Ennek hatását szintén nehéz megítélni, ám a közvetített viselkedésminták a lokális miliőben habitussá rögzülve hosszú távon élhettek tovább. 68 Zemplén – a haza és haladás védelmében Borúth Elemér (1833–1886) mádi szőlőbirtokos elismert költőként alapított lapot 1870-ben. A Sátoraljaújhelyen kiadott Hegyalját még ugyanebben az évben Zemplénre keresztelte, mely a megye legolvasottabb és leghosszabb ideig (1944-ig) fennálló lapjává fejlődött.69 Kezdetben hetente, az 1900-as évek elejétől hetente kétszer jelent meg, és a vármegye „szabadelvű hagyományainak” szellemében, a nemzeti művelődés és a népnevelés (a magyar nyelv és az irodalom) fejlesztését, a hazafiság élesztését, valamint a jog- és vallásegyenlőség „magasztos elveinek” tiszteletét és a nemzetiségek „testvéries érzületének” ápolását tűzte célul. 70 Az újhelyi és a megyei zsidóság magyarosodása, mely e program fontos eleme volt, számos kontextusban tárult az olvasók elé. 1902-ben a magyar nyelvű hitszónoklatról jelent meg Zemplén vármegye „művelt zsidóságának” címzett írás, mely e felekezet nagy részének „szellemi tespedését” bírálta.71 A közösségekre a belső viszályok, a vallási fanatizmus, a haszidizmus „lelki sötétsége” jellemző (a haszidok befolyása egyre növekszik), amivel szemben védekezni a magyar iskolákkal és 67 Vö. Erdélyi Gyula: A zsidók betévedése a történetbe. Chamberlain nyomán. Esztergom 1909.; Jakov Katz: Az előítélettől a tömeggyilkosságig. Bp. 2001. 430–434. 68 Erdélyi alakját Krúdy Gyula örökítette meg Szilveszter néven, aki Alvinczy Eduárd (a neves lótenyésztő és kártyajátékos, Szemere Miklós) bizalmasa volt, és feladata jórészt abban állt, hogy pártfogója lovainak jól hangzó neveket találjon ki. „Szilveszter [egy átmulatott éjszaka után] a budai hegyek között bolyongott. Lelki purgatóriumot tartott itt a fűbe heveredve, múzsájával szeretkezett, s a termékenységet számtalan apró papiros darabokon őrizte meg. A János-hegyi remetéskedés után szinte megtisztulva, megifjodva tért vissza az emberek közé: többé nem iszik, nem kockázik, bordalok helyett hosszú történelmi regényt ír, és kis lapot alapít Budán a helybeli érdekek támogatására, ami szintén legalább nyolcszáz pengőcske egy esztendőben.” Krúdy Gyula: A vörös postakocsi. Bp. 1913. 71. 69 A lap szerkesztését 1886–1891 között Payzsoss Andor, a megyei árvaszék elnöke, majd 1891–1902 között Dongó Gyárfás Géza levéltárnok végezte, a kiadó-tulajdonos 1893–1917 között Éhlert Gyula gyógyszerész volt. 70 Zemplén, 1888. január 1. 71 A szerző nem ismert, a szerkesztő viszont megjegyezte, hogy a status quo hitközség egyik tekintélyes tagja kérte fel „e hazafias és okos” cikk közlésére. (Az újhelyi hitközség az 1868–1869-es kongresszus után status quo ante alapon szerveződött, majd 1886-ban ortodox, illetve a haszidok részvételével szefárd hitközség is alakult.) Lásd Csorba Csaba: Szerettem volna, ha nem kísért a múlt. Sátoraljaújhely zsidóságának története. Sátoraljaújhely 2017. 92–95.
