Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
BEFOGADÁS ÉS KIREKESZTÉS 968 Borbély György azt javasolta, hogy a budapesti „zsidóegyház” magyar nyelvű kántorképzést biztosító intézetet állítson fel.) 25 A Magyar Paizs számára ennél is fontosabb volt a vállalkozások, az üzleti élet nyelvének és „szellemének” magyarosodása. A cikkek több ízben kifogásolták, hogy az izraeliták ünnepein szinte valamennyi bolt zárva tart, a magyar termékek vásárlására buzdítottak és pellengérre állították az osztrák, cseh vagy német árukat kínáló kereskedőket. Az egyik szerző például Grünbaum Ferenc üzletének német nyelvű cégérét kifogásolta, majd kedélyesen hozzáfűzte, a „baj az, hogy a boltos szívét nem akasztották ki a »Lager Märzen Bier« feliratú plakát mellé, így mindenki láthatná, milyen magyar érzés szorult belé”. 26 A lap az üzleti etikát sértő törvénytelenségekre is felhívta a figyelmet. Az osztrák gyárosok Rákóczi, Kossuth és más „rebellisek” arcképével díszítik áruikat, hogy Magyarországon kelendőbbek legyenek, és a „bécsi rongyot” szepességi vászonként vagy a székely háziipar termékeként értékesítik. Ügynökeik a magyar kereskedők soraiból kerülnek ki, akik „elég hazafiatlanok, önzők és hitványak ahhoz, hogy az árukat magyar gyártmány címén sózzák a jóhiszemű fogyasztók nyakába”. A lokális tapasztalatát is megosztó szerző27 ezért a hazai ipar védelmét, az önálló vámterületet, valamint a közvetítő kereskedők szigorú megbüntetését szorgalmazta. 28 A leggyakrabban bírált zalaegerszegi kereskedő Komlós M. Miksa volt, s ebből egy újabb, az egész várost foglalkoztató botrány kerekedett. A vásárlók többször panaszolták, hogy az általa kínált, mint „kiderült”, bécsi ószeresektől beszerzett kefék selejtesek, ezenkívül osztrák gyufát és cukorkát árul, a felesége pedig német nyelvű üzleti levelezést folytat, amit a lap gúnyos hangvételű írásban tett szóvá.29 Komlós a méltánytalanságért látványos elégtételt vett: 1907. január 6-án a Kereskedelmi és Társaskör nagytermében „kemény ökölcsapást” mért Borbély György jobb szemére (más tudósítások szerint egyszerűen pofon vágta). Az affér következményeiről ugyancsak beszámoltak a helyi lapok. A kitűnő sportember hírében álló Borbély párbajozni akart (amit ellenfele visszautasított), a társaskör választmánya a „durva támadás” elkövetőjét kizárta tagságából, a szerkesztőt 25 Magyar Paizs, 1902. július 17. 26 Magyar Paizs, 1906. május 31. 27 „Bécsi izraelita kereskedők küldenek zalaegerszegi magyar–zsidó kereskedőknek osztrák pántlikákat, melyeken magyar kurucz nóták vannak felírva s ráfestve a pápa képe. Ez csak elég kontrászt!” 28 Magyar Paizs, 1904. június 30. 29 „Hogy szeretik ezt a Komlós nevet a germanizálók. Őnagysága Komlós Paula! Ön talán testvére a »Dampfsäge Verwaltung Brod – S. der Holzexploitations Actien-Gesellschaft Budapest« úrnak? Vagy mi a ménkű, hogy Önnel minden magyarországi kereskedő német nyelven levelez? Küldje őket a pokolba, és magát is, ha úgy van a dolog. Az ilyen fráterekkel meg kell szüntetni az érintkezést. Mert Magyarországon vagy magyarok vagyunk vagy magyarellenes gazemberek.” Magyar Paizs, 1907. január 3.
