Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
CSÍKI TAMÁS 969 viszont maradásra kérte, a Magyar Paizs felháborodottan ítélte el az „ököljogot” és az inzultust az iparpártolást és a hazafiságot ért arcul csapásnak minősítette.30 (A járásbíróság Komlóst, aki a Zala című lapban fejthette ki a véleményét, 31 120 korona bírságra ítélte.)32 A sértett számára a legnagyobb elégtételt minden bizonnyal az ügy társadalmi-közéleti reakciója jelentette. Borbélyt az incidenst követően gróf Batthyány Pál, Zala vármegye függetlenségi („őszinte kurucz magyar”) főispánja látta vendégül, majd közleményeket bocsátottak ki, melyekben a megye „közönsége” megbotránkozását fejezte ki Komlós eljárásával szemben. A Korona Szállóban bankettet rendeztek a tanár tiszteletére, ahol a helyi intelligencia, tisztviselők, valamint iparosok és kereskedők (összesen 250-en) vettek részt. A legnagyobb hatású szónoklatot Bosnyák Géza misefai birtokos, a Függetlenségi és 48-as Párt Zala megyei elnöke tartotta,33 és az estély végén díszalbumot ajándékoztak az ünnepeltnek. 34 A Komlós–Borbély-affér jól szemlélteti a nyilvánosságban elhangzó/leírt szavaknak mint cselekvésmódnak az erejét, valamint a személyes konfliktusok társadalmi és politikai kontextusba illeszkedését is. A Magyar Paizs nemcsak a honi iparfejlesztés programját és a helyi kisiparosokat pártolta, hanem olykor durva és fenyegető vagy gúnyos hangnemben a hazafiatlannak bélyegzett kereskedőket is bírálta, akiket felekezetileg is azonosított. A lap korábban a hitközség autonómiájába tartozó kántorválasztást, a Komlós elleni sajtókampányban az üzleti (privát) levelezést minősítette beavatkozást igénylő közügynek, a kereskedő viszont a feleségét ért verbális erőszakra tettlegességgel válaszolt. A város közéletében rendkívül aktív, köztiszteletben álló tanár inzultálása biztosan felháborodást keltett, az ügy jelentőségét azonban a sajtó alaposan felnagyította,35 és az ezt követően 30 A cikkíró arra is utalt, hogy Komlós Kohnról magyarosította a nevét. 31 Állítása szerint az ominózus levelet felesége nővére magyarul írta (és csupán a boríték felirata volt német nyelvű), egyébként pedig visszautasította, hogy a szerkesztő a magyarosítás ürügyével úriasz szonyokat sérteget. Tettét indulatával magyarázta, ami „ha nem is helyeselhető, de érthető”. Ezután kifejtette, hogy ő magyar kereskedő, partnereivel magyarul levelez, a könyveit is magyarul vezeti, és kevés város van az országban, ahol a kereskedelem „máris oly magyaros volna, mint Zalaegerszegen, de ez nem Borbély úr érdeme”. Zala, 1907. január 11. 32 Magyar Paizs, 1907. január 10.; 1907. január 31. 33 „A seb, melyet hazánk édes nyelve védelmében kaptál, nem becstelenít, hanem felemel téged, épp úgy, mint a katonát, kit a harcban sebeznek meg.” Zala, 1907. január 17. 34 Zala, 1907. január 12.; Magyar Paizs, 1907. január 17. 35 A Zala megyei lapok többször publikálták, ezáltal erősítették azt az értelmezést, hogy Borbély pofonvágása valójában a magyar nyelv arculcsapásával azonos, és kiálltak a szerkesztő mellett. Lásd Magyar Paizs, 1907. január 10.; 1907. január 17.; Zala, 1907. január 17.; Balatonvidék, 1907. január 13.; január 20. A Népszava viszont némi malíciával utalt a jelenségre. „Nosza lett nagy ribillió. Borbély úr cimborái az elégtételadás egyik legkülönösebb módjához fordultak. Egy héten át gyűjtöttek aláírásokat a Borbély úr becsületének reparálására rendezendő banketthez. Egyik szónok a másik után dicsőítette
