Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
PREPUK ANIKÓ 953 felfogást hibásnak minősítette, s bár a kinevezést nagy megtiszteltetésnek tekintette, megítélése szerint az érintetteknek nem lett volna szabad elfogadniuk azt. 89 Úgy vélte, a két főrendnek passzív rezisztenciát kellett volna tanúsítani addig, amíg a zsidó felekezet nem részesül egyenlő elbánásban a többi felekezettel. Sőt, a kommentár azt javasolta, hogy az érdemdús zsidó férfiaknak minden kitüntetést el kellene utasítania addig, amíg a felekezet nem nyeri el az egyenlő jogokat. A vallási-felekezeti érdekeket szem előtt tartó érvelés a „confessionális közérzületet” hiányolta a zsidóság körében, s annak jeleként értékelte a kinevezés elfogadását. A protestánsok összefogását állította példaként, arra figyelmeztetve, hogy a zsidóknak nem lenne szabad ilyen könnyen elfelejteni az elszenvedett sérelmeket, és sokkal önérzetesebben kellene fellépniük az egyenlő jogok kivívása érdekében. A Magyar Zsidó Szemle a kormány kinevezési eljárásának eszmei hátterét ku tatta.90 Szimbolikus jelentőséget tulajdonított annak, hogy az egyéni jelöltek kö zül éppen egy nagybirtokos és egy tudós kiválasztására került sor. A lap átgondolt kormányzati politikát vélt felfedezni abban, hogy „az ország két nagy érdekét” képviselő személy lett tagja a háznak, akik megtestesítik a zsidóság átalakulását, cáfolva azokat a vélekedéseket, amelyek a felekezet egyoldalú, a nemzet és a köz ügyek számára „haszontalan” fejlődését hangsúlyozták. Bár nem tartotta szerencsésnek azt, hogy ezentúl kizárólag kormányzati szándéktól függ a zsidóság képviseletének mértéke, úgy ítélte meg, hogy a végrehajtó hatalom szabadelvűbb, mint a társadalom, ezért bízott abban, hogy lassan jogszokássá válik, miszerint a kormány az örökös főrendek közé is felvesz izraelitákat. Az izraelita vallás recepciója és a főrendiházi képviselet meghiúsulása A főrendiházi törvény vitájában az antiszemiták és a főrendi ellenzék eredményesen hivatkoztak arra, hogy az izraelita vallás nem tartozott a bevett vallások közé. A zsidó felekezet tűrt-elismert jogállásán az 1892–1895 között kibontakozó egyházpolitikai törvényhozás változtatott.91 A magyar kultúrharcot a katolikus papság és a kormányzat között a vegyes házasságokból született gyermekek 89 Exiguus [Gruber Lajos]: Bemenjenek-e a kinevezett zsidók a főrendiházba? Egyenlőség, 1885. július 26. 1–3. 90 Halász Sándor: A új főrendiház és a zsidó felekezet. Magyar Zsidó Szemle 2. (1885) 463–465. 91 Az egyházpolitikai törvényhozást katolikus nézőpontból tárgyalja Salacz Gábor: A magyar kultúrharc története 1890–1895. Bécs 1938.; K. Török Mihály Miklós: A magyar egyházpolitikai harc története az 1847–48. pozsonyi országgyűléstől 1895-ig. Bp. 1933. 78–100. Lásd még Hanák Péter: Társadal mi és politikai küzdelmek az 1890-es években. In: Magyarország története 1890–1918. I–II. Főszerk. Hanák Péter. (Magyarország története tíz kötetben. 7./I–II.) Bp. 1983. I. 53–106.; Csáky Moritz: Der Kulturkampf in Ungarn. Wien 1967.
