Századok – 2020

2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban

MIÉRT NEM NYERT KÉPVISELETET AZ IZRAELITA FELEKEZET...? 952 Károly 84 nagybirtokos és dr. Hirschler Ignác 85 szemészprofesszor kinevezését he ­lyezték kilátásba. A források nem engednek betekintést a jelöltek személye körü­li változások okaiba. A kiválasztottak életpályájának azonban jellemző vonása, hogy kiemelkedő szakmai tevékenysége mellett Lévay, Holländer és Sváb részt vett a szabadságharcban, Hirschler és Holländer az emancipációs küzdelmek él­harcosa és az 1868–1869. évi Izraelita Egyetemes Gyűlés elnöke, illetve korelnö­ke volt. Az 1885 nyarán újjáalakult főrendiháznak az utóbbi jelöltek, Sváb Károly és Hirschler Ignác személyében két kinevezett zsidó tagja lett, a kinevezés ténye azonban megosztotta a haladó felekezeti közvéleményt. A neológ sajtó hűen tükrözte az izraelita képviselet kérdésében bekövetkezett változásokat. Az Egyenlőség kommentárjai már a javaslat főrendiházi vitája kezde ­tén tudni vélték, a kormány kész feláldozni a zsidók képviseletét, hogy leszerelje a reformmal szembehelyezkedő arisztokrata ellenzéket. A katolikus főpapságban, Simor János esztergomi, Samassa János egri és Haynald Lajos kalocsai érsekben látták az ügy legfőbb kerékkötőjét, s elsősorban nekik tulajdonították a főrendi­ház hármas bizottságának javaslatát.86 Az újság nem titkolta a felekezet képvi­seletének meghiúsulása felett érzett csalódottságát, s nem fogadta el a kormány érvelését, hogy egyéni kinevezésekkel kárpótolja a felekezetet. Egyszerűen pair­schubként, a főrendi többség bomlasztására irányuló törekvésként értékelte azt, s mérsékelt lelkesedést tanúsított e kiváló férfiak szereplése iránt. 87 A két zsidó főrend és a szegedi hitközség elnöke, Rósa Izsó között lezajlott le­vélváltás azonban arra is rámutatott,88 hogy Sváb Károly és Hirschler Ignác is kü ­lönbözőképpen értékelték az őket ért megtiszteltetést. Hirschler Ignác úgy vélte, kinevezése valláskülönbségre való tekintet nélkül történt. Ezért a haza érdekeinek képviseletét tekintette feladatának, ha ugyanis a felekezet elnyerte volna a kép­viseletet, nem partikuláris felekezeti érdekeket, hanem a magyar nemzet egye­temét kellett volna szolgálnia a főrendiházban. Sváb Károly azonban a felekezet képviseletének megvalósulásaként és a teljes vallási egyenlőség felé tett lépésként értékelte a személyét ért megtiszteltetést. A válaszokat kommentáló írás mindkét 84 Sváb Károly (1829–1890) a szabadságharcban hadnagyi rangot kapott. Nagybirtokosként Csanád és Torontál megyében folytatott kiterjedt gazdálkodást. 1875–1885 között Törökkanizsa országgyűlési képviselője a Szabadelvű Párt színeiben. Zsidó Lexikon i. m. 818. 85 Dr. Hirschler Ignác szemészprofesszor (1823–1891) 1869-től az MTA tagja, 1874-től a Magyar Királyi Orvosegyesület elnöke volt. Az emancipációs küzdelmek élharcosa, az 1868–1869. évi Izraelita Egyetemes Gyűlés elnöke, a haladó irányzat vezetője és 1881-ig a Pesti Izraelita Hitközség elnöke. Zsidó Lexikon i. m. 366. 86 Dr. G.: Csalódtunk. Egyenlőség, 1885. március 15. 1–3; Dr. G.: A kompromisszum. Egyenlőség, 1885. március 22. 2–3.; – i.: A mi válaszunk – Gróf Károlyi István beszédére. – Egyenlőség, 1885. április 5. 1–2. 87 Dr. M–y (Mezey): Sváb Károly és dr. Hirschler Ignácz. Egyenlőség, 1885. június 14. 1–2. 88 Dr. Hirschler Ignác levele – várhelyi dr. Rósa Izsóhoz. Egyenlőség, 1885. július 12. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom