Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
PREPUK ANIKÓ 951 belenyugodott a főrendek nemleges döntésébe. Hasonlóan, eleve vesztett ügyért mozgósította őket a főrendi reform során. Kegyetlen eljárás – vélte Helfy – „bevinni valakit szándékosan oda, hogy alkalom legyen őt kidobni”. 76 A vitában a kormánypárti oldalon is kritikus megjegyzések hangzottak el,77 a képviselőház azonban nem akarta kockára tenni az egész törvényt, így 139:41 arányban, 272 tartózkodás mellett elfogadta a főrendek módosítását.78 A zsidó képviselőkön kívül többek között Szilágyi Dezső, Szontágh Pál, gróf Apponyi Albert, Pulszky Ágost, Pulszky Ferenc, Csávolszky Lajos és Beöthy Ákos is az izraeliták képviseletének fenntartása mellett szavazott. Az elfogadott főrendiházi törvény a mérsékelt reform jegyében csupán a legszükségesebb kérdésekben vállalkozott a testület korábbi összetételének módosítására.79 Az évi 3000 Ft-nyi egyenes földadóból álló vagyoni cenzus bevezetésén, a főispánok és megyés püspökök kiiktatásán, valamint a protestáns egyházaknak juttatott képviseleten túl a születési előjogokkal szemben csak korlátozott mértékben biztosított teret az egyéni érdemek érvényesülésének. A testületben az arisztokrácia nemcsak megőrizte, de a későbbiek során némiképp növelte súlyát, 80 s a reform nagyobbrészt kimerült abban, hogy a főnemességhez tartozás megszűnt a főrendiházi tagság legfontosabb kritériumaként funkcionálni. A reform az izraelita felekezet számára egyértelműen kudarccal végződött. Ezen a tényen az sem változtatott, hogy a kormány a személyes érdemeikért bekerülők között zsidók kinevezését is kilátásba helyezte.81 A törvényjavaslat tárgyalása alatt először Lévay Henrik82 közgazdász, biztosítási szakember és Holländer Leó83 hitközségi elnök neve merült fel, a törvény elfogadása után azonban Sváb 76 KN 1884–1887. V. 1885. április 14. (104. ülés). 327. 77 Vadnay Károly felszólalása. Uo. 325.; Br. Lipthay Béla beszéde. In: KN 1884–1887. V. 1885. április 21. (107. ülés) 394. 78 KN 1884–1887. VI. 1855. április 23. (109. ülés) 29–30.; A baloldali ellenzék többsége teljesen el akarta törölni az egyházi képviseletet, ezért nem vett részt a szavazásban. 79 1885: VII. tc. A főrendiház szervezetének módosításáról. In: Magyar Törvénytár 1884–1886. évi törvénycikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp. 1896. 187–195.; A törvény részletesebb értékelését lásd Tóth-Barbalics V.: A magyar főrendiház választott tagjai i. m. 324–325. 80 Lakatos Ernő számításai szerint 1890 és 1914 között az arisztokrácia aránya a házban 71%-ról 76,8%-ra emelkedett. Lakatos E.: A magyar politikai vezetőréteg i. m. 32–34. 81 A kinevezett főrendekről részletesebben lásd Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa” vagy „észarisztokrácia”? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai. Századok 155. (2011) 723–752. 82 Lévay Henrik közgazdász (1826–1907) a szabadságharcban hadnagyként szolgált. 1857-ben alapította az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot. 1868-ban magyar nemességet kapott, 1897-ben emelkedett bárói rangra. Zsidó Lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp. 1929. 533. 83 Holländer Leó (1806–1887) 1848-ban a magyar honvédség főhadbiztosa volt. 1840-ben az emancipáció érdekében a pozsonyi országgyűléshez járuló zsidó deputáció vezetője volt. Az 1868–1869. évi Izraelita Egyetemes Gyűlés korelnöke, részt vett az Országos Rabbiképző Intézet megalapításában. Zsidó Lexikon i. m. 377.
