Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
MIÉRT NEM NYERT KÉPVISELETET AZ IZRAELITA FELEKEZET...? 950 pontjának felelt meg).69 A javaslat vitájában azonban elvi megfontolások is elhangzottak. Konzervatív érvek alapján utasította el a képviseletet gróf Károlyi István, aki úgy vélte, a zsidók „magyarsági szempontból” nem felelnek meg a felsőház újjászervezését meghatározó szempontoknak.70 Gróf Eszterházy István és báró Vay Miklós azonban a törölt d. pont visszaállítását indítványozta.71 Vay a vallási türel metlenség jeleként értékelte a módosítást, s reformátusként nem kívánta megfosztani az izraelitákat attól, amit a protestánsok is csak akkor nyertek el. A zsidó vallás tűrt státuszára való hivatkozást sem tekintette megfelelő ellenérvnek, s a zsidóság minden területen érvényesülő jogegyenlőségére hívta fel a figyelmet, amelyből a felekezet bevetté nyilvánítása nélkül is következhetett volna a főrendi képviselet. Tisza Kálmán a kormány álláspontját védelmezte, ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy a felekezet képviseletéről szóló döntés nem befolyásolja azt, lesz-e zsidó főrendi tag a korona által kinevezettek között.72 A katolikus egyháznagyok nem nyilvánítottak véleményt, de álláspontjuk világossá vált a szavazáskor, amikor a ház többsége törölte a törvényjavaslatból az izraelita felekezet képviseletét. 73 A kormány tehetetlennek bizonyult a főrendi módosítással szemben, ezért azzal az indokkal javasolta elfogadását a képviselőháznak, hogy elutasítása az egész törvényjavaslatot veszélyeztetné.74 Meghátrálása a baloldali ellenzék éles kritiká ját váltotta ki, amely a kormány politikai játszmái következményeként értékelte a kudarcot. Ugron Gábor és Helfy Ignác szerint Tisza Kálmán maga járult hozzá a zsidókérdés napirenden tartásához azzal, hogy nem terjesztett be törvényjavaslatot az általános polgári házasságról, de beterjesztett a keresztény–zsidó vegyes házasságról. Illetve amikor feltűnően külön pontban rendelkezett a „zsidó hitfőnök” behozataláról, ahelyett, hogy kimondta volna: minden állam által elismert felekezetnek helyet kell biztosítani a felsőházban.75 Megítélésük szerint Tisza a választások előtt a zsidó szavazatok reményében terjesztette ki a zsidókra a polgári házasságról szóló törvényt, s miután a támogatásukat elnyerte, ellenállás nélkül 69 A főrendiház hármas állandó bizottságának jelentése a felsőház szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. In: Az 1884-dik évi szeptember hó 25-ére hirdetett országgyűlés főrendi házának irományai I–VII. (Az 1884-dik évi szeptember hó 25-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai) H. n. [Bp.] 1884−1887. (a továbbiakban: FI 1884−1887.) II. 106. sz. 1–7. 70 Az 1884-dik évi szeptember hó 25-ére hirdetett országgyűlés főrendi házának naplója I−III. Szerk. Maszák Hugó. (Az 1884-dik évi szeptember hó 25-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai) Bp. 1885−1887. (a továbbiakban: FN 1884–1887.) I. 1885. március 26. (28. ülés) 232. 71 Uo. 232–233. 72 Uo. 232. 73 Uo. 234.; I. Melléklet a 106. számú irományhoz. Törvényjavaslat a főrendiház szervezetének módosításáról. In: FI 1884–1887. II. 106. sz. 8–14. 74 A „főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a főrendiház által a „felsőház szervezéséről” szóló törvényjavaslaton tett módosításokról. In: KI 1884−1887. V. 170. sz. 363–365.; Láng Lajos előadó előterjesztése. Uo. 309–312. 75 KN 1884–1887. V. 1885. április 21. (107. ülés) 388.
