Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
PREPUK ANIKÓ 949 nem képviselője lenne, többen úgy vélték, a zsidóságra kell bízni a választást. 64 Ezért az egyetemes kongresszus újbóli összehívását javasolták, a főrendi tag kijelölésére ugyanis alkalmatlannak ítélték a kongresszusi irányzat központi szervét, az Izraeliták Országos Irodáját.65 Az Egyenlőség sokoldalúan elemezte a szerve zetlenség hatásait, s a főrendi reformot a parlamenti vitában elhangzó érvekre hivatkozva a felekezet burkolt újraegyesítésére szerette volna felhasználni. Ennek érdekében az ortodox és a neológ irányzat központi irodáinak felszámolását kezdeményezte.66 Az irodák ellen indított támadást egyrészt az attól való félelem indokolta, hogy a kormány által kezdeményezett kinevezés alternatívájaként esetleg ők kapják meg a főrendi tag kijelölésének jogát. A lap azt sem titkolta, hogy az irodákat ítéli elsődlegesen felelősnek a szakadás fenntartásáért. A Magyar Zsidó Szemle kevésbé éles álláspontot fogalmazott meg a leendő zsidó főrend kinevezéséről. Az Országos Rabbiképző Intézet professzorai által alapított s a neológ csúcsszerv, az Izraeliták Országos Irodája támogatását élvező tudományos folyóirat szükséges rosszként elfogadta a kinevezést, mondván, ha a felekezet autonóm intézmények hiányában nem képes kijelölni saját kép viselőjét, a kormányzatnak nem marad más választása.67 Az így keletkező képviseletet azonban kevésbé értékesnek ítélte a protestáns egyházak képviseleténél, mert míg a protestáns főrendek az autonóm választás eredményeként méltán léphettek fel az egész felekezet képviselőjeként, az izraelita főrendnek csupán a kinevezés kölcsönzött volna súlyt, nem pedig a felekezeti hierarchiában elfoglalt helye. Mindazonáltal a Szemle az ország legnagyobb zsidó közössé ge, a Pesti Izraelita Hitközség valamelyik egyházi vagy világi vezetőjét tartotta a posztra legalkalmasabbnak. 68 A főrendiházi vita azonban hamarosan szétfoszlatta a felekezet képviseletéhez fűzött reményeket. A főrendi tárgyalások hangnemét a ház hármas állandó bizottságának javaslata határozta meg, amely az egyházi képviseletre nézve a bevett keresztény felekezetek viszonosságát kívánta érvényesíteni, ezért elismerte a protestáns vallások képviseletének jogosultságát. Az izraeliták esetében azonban arra hivatkozott, hogy a felekezet nem rendelkezik országosan elismert elöljáróval, ezért az 5. §. B/d. pontjának törlését javasolta (ami eredetileg a törvényjavaslat 4. §. B/d. 64 Dr. G.: A zsidó főrendiházi tag. Egyenlőség, 1884. december 14. 4–5.; Friedlieber Albert: A zsidó főrendiházi tag. Egyenlőség, 1884. december 28. 4.; Vitt Manó: A főrendiházi zsidó tag. Egyenlőség, 1885. január 4. 6. 65 A főrendiház reformja. Egyenlőség, 1885. február 15. 3–4. 66 Az irodák. Egyenlőség, 1884. november 2. 5. 67 Halász Sándor: Az új főrendiház és a zsidó felekezet. Magyar Zsidó Szemle 2. (1885) 177–180. 68 Szabolcsi Miksa: A pesti izraelita nagyhitközségről. In: Magyar zsidók a millenniumon. Művelődéstörténeti tanulmány. Szerk. Zichy Hermán – Derestye Gy. M. Bp. 1896. 74–90.; Az ország legnagyobb neológ közössége az 1880-as évek végén több mint 7000, 1895-ben 11 000 adófizető tagot számlált.
