Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
PREPUK ANIKÓ 941 A vallási irányzatok intézményes elválása a továbbiakban számos elméleti és gyakorlati kérdést vetett fel. Az ortodoxok a vallásszabadság liberális tételére hivatkozva nyerték meg elszakadási törekvéseiknek az országgyűlés képviselőházát, a kongresszusi zsidósággal szemben viszont a „két vallás” tételét állították. Ennek értelmében a neológok olyan mértékben távolodtak el az ősök hitétől, hogy indokolt egy másik zsidó vallás képviselőinek tekinteni őket, akikkel az ortodoxok nem élhetnek egy közösségben, s akikkel a későbbiekben sem képzelhető el az egyesülés.29 A szakadás tényéhez a magyar államapparátus is ellentmondásosan viszonyult. Jóllehet, a törvényhozás a lelkiismereti szabadságra hivatkozva engedélyezte az ortodoxia elválását és a felekezet feldarabolását, az államigazgatás az izraelita felekezetet továbbra is egy felekezetnek tekintette, és számos módon igyekezett gátolni az ortodox, a kongresszusi-neológ és a status quo ante csoportok önálló hitközségeinek létrehozását. 30 Az, hogy az 1868–1869. évi egyetemes gyűlést követően az egyes irányzatok létrehozták a maguk képviselőtestületeit, a későbbiekben nem csökkentette a centralizált szervezet iránti igényeket. A központi irodák ugyanis a következő évtizedekben csekély hatékonysággal működtek, fennállásuk pedig azt demonstrálta, hogy a zsidóság különböző csoportjai képtelenek a megegyezésre. A hitközségeket irányító és az állami szervek előtt az egész felekezetet képviselő hatóság hiánya, illetve a szakadást követően kialakult zavaros hitközségi állapotok hatásos érvet szolgáltattak azok számára, akik a zsidó felekezet tűrt-elismert jogállásának megváltoztatását akár intézményi-igazgatási okok miatt, akár világnézeti meggyőződésből igyekeztek késleltetni. Törvényjavaslat a keresztények és zsidók közötti házasságok legalizálására A főrendiházi törvényjavaslat kidolgozói éppen ezen a szemponton léptek túl, amikor 1883 nyarán elkészítették a tervezetet, amely a konzervatív reform szellemében csupán a legszükségesebb kérdésekben vállalkozott a testület korábbi összetételének módosítására.31 A javaslat a felsőház súlyát továbbra is a történelmi családok igazgatás hatályos jogszabályainak gyűjteménye I–II. Összeáll. Harai László. Bp. 1943. II. IV. rész. 375–388. 29 Michael K. Silber: Az ultraortodoxia keletkezése, avagy egy hagyomány kitalálása. In: Magyar zsidó történelem – másképp i. m. 211–282. 30 Az 1880-as években kiadott állami rendeletek az anyakönyvi kerületek és az anyahitközségek létrehozása révén próbálták útját állni a „községcsinálásnak”. Magyarországi Rendeletek Tára. Bp. 1885. 1988–2074.; Magyarországi Rendeletek Tára. Bp. 1888. 1069–1077. 31 Törvényjavaslat, a főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről. In: Az 1884. évi szeptember hó 25-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai I–XXIV. (Az 1884-dik évi szeptember hó
