Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
MIÉRT NEM NYERT KÉPVISELETET AZ IZRAELITA FELEKEZET...? 940 hogy a felekezet nem rendelkezett a hitközségek felett őrködő, a kormányzattal és az állami szervekkel érintkező képviseleti hatósággal. E hiányosság kiküszöbölésére a kiegyezés után a polgári kormányzat a zsidóság érdekképviseletének ellátására a protestáns felekezetekéhez hasonló, hierarchikus szervezetet kívánt létrehozni. Ennek érdekében ült össze 1868-ban Eötvös József kultuszminiszter, valamint a zsidóság haladó erőinek ösztönzésére az Izraelita Egyetemes Gyűlés. 24 A tanácskozásnak rendelkeznie kellett volna a hitközségek szervezetéről, rendezni kívánta az izraelita iskolák és az iskolai hatóságok kérdését, illetve döntenie kellett volna az 1850-ben létrehozott iskolaalap kezeléséről. Bár a szervezők mellőzni kívánták a vallási kérdéseket, a centralizációt ellenző ortodoxok elhagyták a kongresszust, majd a vallás- és lelkiismereti szabadságra hivatkozva a képviselőházhoz fordultak, amely a liberális elvek értelmében engedélyezte elválásukat a kongresszusi többségtől. 25 A tanácskozás alatt és azt követően az egyes irányzatok létrehozták saját irányító testületeiket, amelyek a következő évtizedekben külön-külön töltötték be a képviseleti hatóságok szerepét. A zsidóság haladó szárnya elfogadta a kongreszszus határozatait, s hitközségeik működését az uralkodó által 1869. június 14-én szentesített szabályok határozták meg.26 A haladó hitközségek 26 községkerületet alkottak, a kerületek és a kormány között a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája közvetített. A kongresszust elhagyó ortodoxia számára a Hitőr Egylet által alkotott szervezeti szabályzat számított mérvadónak, amelyet a kultuszminiszter 1871 októberében hagyott jóvá.27 Az ortodoxok az Országos Iroda mintájára hét tagból álló irányító szervet hoztak létre Orthodox Közvetítő Bizottság néven. Harmadik irányzatot alkottak a kongresszus előtti állapotokhoz ragaszkodó, status quo ante alapon álló hitközségek, amelyek a korszakban nem rendelkeztek önálló alapszabállyal, ezért hitközségeik megalakulásának engedélyezése a vallás- és közoktatásügyi miniszter jogkörébe tartozott. 28 24 Jakov Katz: A végzetes szakadás. Az ortodoxia kiválása a zsidó hitközségekből Magyarországon és Németországban. Bp. 1999.; Nathaniel Katzburg: The Jewish Congress of Hungary, 1868–1869. In: Hungarian-Jewish Studies I–II. Ed. Randolph L. Braham. New York, NY 1969. II. 1–33.; Walter Piet sch: Reform és ortodoxia. A magyar zsidóság belépése a modern világba. Bp. 1999. 25 Az 1869-dik évi ápril 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója I–XXIV. Szerk. Nagy Iván. (Az 1869-dik évi ápril 20-dikára hirdetett országgyűlés nyomtatványai.) Pest 1869–1872. VII. 1870. március 18. (147. ülés) 130. 26 Egyetemes gyűlés határozatai. In: Hajnóci R. József: A magyar zsidók közjoga. Betű- és számsoros útmutató a magyarhoni izraeliták felekezeti ügyeinek törvényes szervezetében. Lőcse 1909. 78–113. 27 Orthodox hitközségek szervező szabályai. In: Hajnóci R. J.: A magyar zsidók közjoga i. m. 261– 266.; A felekezet szakadása után kialakult intézményi szerkezetet mutatja be Frojimovics Kinga: Szétsza kadt történelem. Zsidó vallási irányzatok Magyarországon 1868–1950. Bp. 2008. 69–85. 28 A status quo ante hitközségek 1928-tól rendelkeztek államilag jóváhagyott alapszabállyal. Status quo ante szervezetű izraelita hitközségekre vonatkozó közös rendelkezések. In: A vallás- és közoktatásügyi
