Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Recepció és forrásérték. Hóman Bálint és a Darányi-irathagyaték
RECEPCIÓ ÉS FORRÁSÉRTÉK 822 Darányi unokaöccsét, a Magyar Nemzeti Múzeum (a továbbiakban: Nemzeti Múzeum) főigazgatóját bízták meg. 5 Hóman az 1923. december 20-án elmondott főigazgatói beköszönő beszédében úgy emlékezett, hogy Egyetemi Könyvtár-i kinevezése óta,6 hivatali előre haladása érdekében nem vett igénybe semmiféle „családi, társadalmi, politikai” protekciót, ám ez nem volt egészen igaz.7 Szorgalma és tehetsége mellett nagybáty ja, Darány Ignác politikai pozíciója, társadalmi kapcsolatai, illetve személyes presztízse – melyet Hóman szükség esetén nem habozott felhasználni – komoly segítséget nyújtott számára a kezdeti lépések megtételénél. 8 A Hómanok és a Darányiak Bár a Hómanok és a Darányiak származásával kapcsolatos téves vélekedések egy részét már sikerült megcáfolni,9 Hóman szüleiről, testvéreiről, ifjúságáról, illetve a család Darányi Ignáccal való kapcsolatáról a szakirodalom változatlanul keveset tud. Hóman a vele készült személyesebb hangú interjúkban szűkszavúan szól életének erről a korai időszakáról, ám a Hóman-10 és a Darányi-irathagyatékok 11 5 „A Darányi-örökösök könyvtárunknak adományozták néhai Darányi Ignác földművelésügyi miniszter könyv- és kézirathagyatékát.” [...] „A Levéltár gyarapodásából kiemelendő Darányi Ignác hagyatéka, melyben nagyértékű politikai és titkos levelezésén kívül számtalan elaborátum, tervezet, memorandum, irat és jegyzet található a háború előtti Magyarország nemzetgazdasági, mezőgazdasági, pénzügyi és kereskedelemügyi politikájára vonatkozólag.” [...] „Örökletétül elhelyezte Hóman Bálint főigazgató Darányi Ignác hagyatékát.” Lukinich Imre: Az Országos Széchényi Könyvtár 1928. évi állapota. Magyar Könyvszemle 36. (1929) 1–4. sz. 101., 103., 105. 6 Szögi László: Hóman Bálint az Egyetemi Könyvtárban. In: Történelmi átértékelés. Hóman Bálint a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor. Bp. 2011. 77.; „Abban az időben Hóman Ottó volt az én munkatársam. Okos ember volt, minden fontosabb ügyet megbeszéltem vele. Amikor Ottó meghalt, én neveztem ki a fiát, Bálintot.” Az Akadémia bölcsei 80 éven túl. Báró Wlassics Gyula. Pesti Napló, 1936. november 8. 32. 7 Dr. Hóman Bálint beszéde. (Elmondotta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává történt beiktatásakor.) Bp. 1924. 2. 8 „Volna ezen kívül még egy kérésem Náci bácsihoz. Dedek közel négy hete nyugdíjazását kérte, és a direktor a kérvényt felterjesztve Tetzel Lőrincet a VII., engem a VIII. fizetési osztályba való előléptetésre ajánlott. Mivel Kováts Gyulának, a rektornak némi kételyei vannak Dedek nyugdíjigényének jogosságára nézve, ül az aktán, (mint hivatalos nyelven mondják.) Arra kérem tehát Náci bácsit, kegyeskednék Kovátshoz, ki egyik legnagyobb tisztelője Náci bácsinak s engem is mindig kitüntet barátságos viselkedésével, pár sort intézni, s abban hivatkozva házasságomra is, hogy jó volna rám nézve az előléptetés mielőbbi teljesülése, s arra kérni: szíveskedjék az ügyet lehetőleg sürgősen tárgyaltatni, és a miniszterhez felterjeszteni.” Hóman Bálint levele Darányi Ignáchoz, 1913. okt. 8. OSZK Kt Fond 35. 9 Büky Orsolya: Család, identitás, politika. Hóman Bálint politikai értékválasztásainak gyökerei. In: Veri tas Évkönyv 2016. Szerk. Újváry Gábor. Bp. 2017. 92–93.; Uő: Mezővárosi polgár vagy birtokos nemes. Hóman Bálint és a Darányiak. In: Veritas Évkönyv 2017. Szerk. Újváry Gábor. Bp. 2018. 145–169. 10 OSZK Kt Fond 15 Hóman Bálint iratai (a továbbiakban: OSZK Kt 15). 11 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) P 1438-P 1443 Darányi család iratai; OSZK Kt Fond 35.
