Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Recepció és forrásérték. Hóman Bálint és a Darányi-irathagyaték
BÜKY ORSOLYA 823 gazdag anyaga számtalan információval szolgálhat annak a kutatónak, aki Hóman Bálint személyiségének jobb megértése érdekében a szűkebb családi háttér, illetve a Darányi Ignáccal való kapcsolat rekonstruálására vállalkozik. A Hohmanok, ez Hóman Bálint családtörténeti kutatásaiból egyértelműen kiderül,12 valamikor a 18. század első felében vándoroltak Magyarországra és Savoyai Jenő birtokán telepedtek le a Baranya megyei Majson. Hóman Ottó dédapja, Hohman János a 18. század derekán kerülhetett Baranyából a Tolna megyei Bátaszékre, ahol 1760-ban kötött házasságot Elisabeth Polnbergerinnel. Unokája, Hóman János takácsmester Bátaszékről is továbbvándorolva a Moson megyei Féltoronyból származó feleségével, Rausch Évával Magyaróváron alapított családot, és Hóman Bálint édesapja, Ottó 1843. szeptember 3-án már Magyaróváron született. Hóman Ottó iratai és levelezése halála után nagyrészt szétszóródtak, ezért ma már nehéz lenne megállapítani, hogy élete során szüleivel, testvéreivel milyen kapcsolatot ápolt. Édesanyja gyászjelentéséből13 annyi mindenesetre kiderül, hogy 1884-ben négy élő testvére volt, ám valószínű, hogy velük való kapcsolata nem lehetett túl szoros. Hóman Ottót ugyanis Hóman Bálint uradalmi tiszttartó – aki Hóman János féltestvérének, idősebb Hóman Bálintnak volt a fia – 1853-ban „örökbe fogadta”,14 sőt a későbbiekben elsősorban ő ambicionálta tudományos törekvéseit is. 15 Hóman Bálint tiszttartó,16 akit Hómannal foglalkozó írásaiban Glatz Ferenc következetesen Hóman vér szerinti nagyapjának nevez,17 1820-ban született Bátaszéken, és magyaróvári gazdasági tanulmányai idején nagybátyja, Hóman János, Hóman Ottó édesapja otthonában élt. 1843-ban Magyaróváron találkozott idősebb Darányi Ignáccal, aki akkor mint nőtlen, jogvégzett fiatalember az óvári gazdasági iskolába látogatott.18 Egy évvel később idősebb Darányi özvegy 12 MNL OL P 2256 A Darányi, Hóman, Dáni és Jurenák családok leszármazási iratai. 13 Hóman Jánosné Rausch Éva (1809–1884) Hóman Ottó anyja, Hóman Bálint nagyanyja gyászjelentése itt érhető el: OSZK Különnyomattár (https://bit.ly/36tbwf0, letöltés 2020. jan. 20.). 14 Özvegy Hóman Bálintné Nagy Róza Hóman Ottó javára tett ajándékozási szerződéséből, illetve végrendeletéből egyértelműen kiderül, hogy az örökbefogadás jogilag nem történt meg. Rupp Zsigmond közjegyző iratai, özv. Hóman Bálintné halasi Nagy Rozália és Hóman Ottó között létrejött ajándékozási szerződés. BFL VII.151 – 1888–0476; Rupp Zsigmond közjegyző iratai, özv. Hóman Bálintné halasi Nagy Rozália végrendelete. BFL VII.151 – 1888–0477. 15 Hóman Ottó (1846–1903) klasszika-filológus, tankerületi főigazgató, miniszteri tanácsos, a Vallás és Közoktatási Minisztérium középiskolai ügyosztályának vezetője, Hóman Bálint apja. 16 Hóman Bálint (1820–1888) 1846-tól 1882-es nyugállományba vonulásáig Tisza Lajos Nagykovácsi birtokát igazgatta. A különböző források tiszttartónak, illetve számtartónak is nevezik. 17 Glatz Ferenc: Hóman Bálint életpályája. História 25. (2003) 1. sz. 24.; Glatz Ferenc: Hóman Bálint és Szekfű Gyula párhuzamos életrajzai. Történelmi Szemle 70. (2010) 473. 18 „Szegény Apa testi és lelki szenvedéseire gondolni nagyon rosszul esik. Hozzátartozói mennyit szenvednek, azt én is érzem, hiszen nekem is Apám. 23 éves koromban ismertem meg Óvárott, 24 éves koromban Ő fogadott be – nyomasztó körülményeimet enyhítendő – szárnyai alá, és 26 éves koromban