Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Lippay György a római Rezidencia Kongregáció előtt (1638–1642)
LIPPAY GYÖRGY A RÓMAI REZIDENCIA KONGREGÁCIÓ ELŐTT (1638–1642) 784 világira cserélni, nem kevés malíciával. A prelátusok megélhetését kisebb, legtöbbször lelkipásztori kötelezettségekkel járó javadalmak sora biztosította. Halmozásuk, ellátásuk helyettes útján, vagy nagyobb javadalmak esetében a resignatio in favorem (járadék fejében lemondás kedvezményezett javára) továbbra is általános gyakorlat maradt,16 és valóban: ezekről a szigorító bulla is nagyvonalúan elfeledkezik. A 9–11. pontok kánonjogi kifogások voltak. Akár a metropoliták szuffraganeusaik feletti ellenőrzési jogának, akár azon ellentmondásnak a kikövetkeztethető említése, miszerint egy, például a perui Limából ad limina látogatásra az Örök Városba érkező püspök szükségképpen tovább maradt távol székvárosától a megengedettnél (ez ad limina látogatás esetén maximum 7 hónap volt),17 mindegyik az egyházjog alkalmazásának belső ellentmondásaira hívja fel a figyelmet. Az utolsó, 12. pontban a kora újkori premodern spanyol állam a püspökökre minden jel szerint magas rangú tisztviselőiként tekintett. A határozott kúriai tiltakozás ez ellen a – majd a jozefinizmusban kicsúcsosodó – szemlélet ellen figyelemreméltó. Abszolutizmus és katolicizmus problematikáját a történeti köztudatban leginkább XIV. Lajos gallikanizmusa, majd pedig a tereziánus és jozefinista egyházpolitika képviseli. Láthatjuk azonban, hogy a kérdés feketén-fehéren először hispán viszonylatban jelentkezik. A spanyol nagyhatalmi lét lehanyatlásával ez a feszültséghalmaz ugyanakkor viszonylag hamar kikerült a történelem fő áramából. A Rezidencia Kongregáció alapításával foglalkozó 12 pont elemzéséből is szembeötlő, rendszerszintű hasonlóságok bemutatására itt nincsen terünk, ezért csak a legfontosabb különbségre hívjuk fel a figyelmet. Arra, hogy ezt a küzdelmet a pápaság mind vallási-morális, mind pedig geopolitikai értelemben sokkal erősebb hatalmi pozícióból folytatja, mint a későbbiekben. 18 Püspöki rezideálás és pápai politika A rezidencia-bulla lelkipásztori haszna tagadhatatlan. A pásztor tartózkodjon nyája mellett. Ám megszületésének módja, körülményei és konkrét céljai egyértelműen az európai hatalmi politika összefüggésében értelmezhetők. Pasztorális megfontolásokból egy-két vagy akár három évtizeddel korábban is publikálni lehetett volna már a Camera Apostolica nyomdája útján. Tényleges genezise a spanyol követ, 16 A különféle technikákról lásd Tusor P.: A barokk pápaság i. m. 124–125. 17 A bulla publikálása 1635. január 16-án szerepel Harrach bíboros naplójában, aki külön kiemeli az ad limina látogatás 7 hónapját. Die Diarien und Tagzettel des Kardinals Ernst Adalbert von Harrach (1598–1667) I–VII. Hrsg. Katrin Keller – Alessandro Catalano. Wien–Köln–Weimar 2010. II. Diarum 1629–1646. 115. 18 Az 1630-as (és 1640-es) spanyol hatalmi viszonyokra és a Szentszékhez fűződő viszonyra további irodalommal legújabban lásd Tibor Monostori: Saavedra Fajardo and the Myth of Ingenious Habsburg Diplomacy. A New Political Biography and Sourcebook (1637–1646). La Coruña 2019.
