Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Lippay György a római Rezidencia Kongregáció előtt (1638–1642)
TUSOR PÉTER 785 Borgia-bíboros 1632. márciusi, a Barberini-pápa franciabarát politikája elleni konzisztóriumi protestációjában gyökerezik.19 Várható megszületésének első érdemi említése Pázmány Péter Habsburg-követként Rómába történő visszatérésének megakadályozása kapcsán ismert. A kortársak VIII. Orbán Habsburg-barát római ellenzékének „lefejezését” látták a bullában, és így látja ezt a nemzetközi irodalom is. 20 Hasonlóan Pázmány római prelátus ágenséhez, Cornelius Heinrich Motmann Rotaauditorhoz, aki megbízóját azonnal, részben titkosított jelentésben informálta a bulla megszületéséről, melynek nyomtatott példányát is megküldte Nagyszombatba. 21 A kúriai ellenzék hangadói, mindenekelőtt Gaspare Borgia bíboros püspöki rezidenciájukra parancsolása – illetve Pázmány Magyarországon tartása – mellett a bullát leginkább Itália területén hajtották végre. Az Appenini-félsziget határain túl VIII. Orbán politikailag ugyanis egyre kevésbé volt érdekelt. A „hegyeken túlról” alig pár ügyről maradtak meg bejegyzések a Rezidencia Kongregáció aktáiban. 22 E nem itáliai adatok közül a legtöbb éppen Lippay György egri püspökre vonatkozik. A Pázmány-örökös Lippay és a rezidenciaügy kezdetei (1638. január – június) Lippay személye a nunciusi jelentésekben Lippay alighanem az egri egyházmegye egyetlen olyan ordináriusa volt, aki sosem akart Eger főpásztora lenni. A pápai diplomácia információi szerint Pázmány halála után a bíboros végakarata ellenére megkísérelte, hogy azonnal örökébe 19 A Borgiával és protestálásával foglalkozó újabb irodalmat és főbb megállapításait lásd Rotraud Becker – Péter Tusor: „Negozio del S.r Cardinal Pázmány”. Péter Pázmány’s Imperial Embassage to Rome in 1632 (With Unpublished Vatican Documents). (Collectanea Vaticana Hungariae [CVH II/7]) Bp.–Rome 2019. Vö. Maria Antonietta Visceglia: La Roma Dei Papi: La Corte E La Politica Internazionale. (Secoli XV–XVII.) Roma 2018. 186–189. 20 Péter Tusor: Le origini della bolla “Sancta Synodus Tridentina”. In: La Dinastía de los Austria: Las relaciones entre la Monarquía Católica y el Imperio. Ed. José Martínez Millán – Rubén González Cuerva. (Colección “La Corte en Europa” Temas 5.) Madrid 2011. 205–227. és a 19. jegyzetben idézett irodalom. 21 Tusor Péter: Pázmány bíboros olasz rejtjelkulcsa. C.H. Motmann „Residente d’Ungheria”. (A római magyar agenzia történetéhez) Hadtörténelmi Közlemények 116. (2003) 535–581.; Uő: Un »residente d’Ungheria« a Roma nel Seicento. (C.H. Motmann uditore di Rota, agente del cardinale Pázmány). Nova Corvina. Rivista di Italianistica 13. (2002) 8–21. 22 Például a villers-i ciszter apát kapott felmentést, hogy részt vehessen a brüsszeli parlament ülésén; továbbá az antwerpeni és gantes-i püspökről maradt fenn bejegyzés. Lauro, A.: La Curia Romana e la residenza dei vescovi. i. m. 879. (a kongregációs regisztrumok első kötete alapján). A második kötet által felölelt, 1657–1668 közötti időszakból szintén alig találunk nem itáliai esetet (Passau, Gniezno). ASV Congr. Concilio, Reg. Litt. Resid., vol. 2. passim.
