Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Lippay György a római Rezidencia Kongregáció előtt (1638–1642)
LIPPAY GYÖRGY A RÓMAI REZIDENCIA KONGREGÁCIÓ ELŐTT (1638–1642) 782 március 28-án összeülő kongregáció Capaccio e Tricarico püspökeinek nápolyi tartózkodását korlátozta 20-20 napra. Május 30-án a Barberini-pápa motu prop riót intézett Nicola Herrera nápolyi nunciushoz, amelyben felszólította, hogy in tézkedjen az egyházaiktól szabálytalanul távol tartózkodókkal szemben. A pápai irat a „rezidencia-bulla” első általános végrehajtási dokumentuma.13 A Rezidencia Kongregáció 1635. október 16-án hasonló tartalmú körlevelet intézett a szentszéki diplomáciai képviseletek vezetőihez.14 Első körben tehát a nunciusok feladata volt a szabálytalanságok feltárása. Az Örök Városban újonnan felállított kongregáció elé a „renitensek”, illetve a helyzetüket kánonjogilag rendezni kívánók, azaz ideiglenes felmentést kérők ügyei kerültek. A spanyol korona ellenvetései A spanyol udvar a lehető legkorábban tiltakozott a szigorítások ellen. Erről a madridi nuncius 1635. április 1-jei titkosított jelentésében számolt be a pápai Államtitkárságnak. Az Államtitkárság a Rezidencia Kongregáció tagjait bízta meg a válasz elkészítésével, mellyel az új kuriális hatóság, nyilvánvalóan szakértői segítséggel, május 3-án készült el. A spanyol állami kifogások ellenében a Szentszék álláspontját akár szimbolikusnak is tekinthető 12 pontban foglalták össze, védelmezték a Kúriában: 1. A Sancta Synodus Tridentina pápai bulla nem sérti a természetjogot ( ius natura le), mivel továbbra is figyelembe veszi a betegség általi akadályoztatást, illetve néhány más, jól körül határolt esetben előálló szükségletet. Megszünteti viszont a világi uralkodók befolyását ebben a kérdésben, tekintve, hogy a rezideálás kötelezettsége est de iure divino , és e tekintetben mindenben kizárólag a pápának van auctoritasa, a világi fejedelmeknek nincsen. 2. Az isteni jognak a pápa sem „derogálhat” (azaz teljes körű vagy hosszabb időre szóló felmentést ő sem adhat). 3. A Zsinat által meghagyott lehetőség, miszerint „aequa ex causa” évi három hónap távollét megengedhető, továbbra is fennáll. (Igaz, a bulla ilyenkor is előírta a pápai engedély kérését.) 4. Az, hogy a katolikus király a Zsinat protektora volt, nem emeli őt a püspökök fölé, és nem ad neki alapot arra, hogy felülbírálja a pápai rendelkezéseket. 13 Lauro, A.: La Curia Romana e la residenza dei vescovi. i. m. 871–872. 14 Archivio Segreto Vaticano (a továbbiakban: ASV), Congregazioni Romane, Concilio, Regesta Litterarum super Residentia (a továbbiakban: Congr. Concilio, Reg. Litt. Resid.), vol. 1 (1635–1655), fol. 13rv. A címzettek a francia, spanyol, császári, kölni, velencei, nápolyi, portugál, lengyel, firenzei és luzerni nunciusok voltak.
