Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 732 önkéntesekből összetevődő, felfegyverzett katona kelt át a Dráván. Különösebb sikert nem értek el, hiszen mindössze Drávavásárhelyig jutottak, azonban a horvát vezetés számára ekkor bizonyosodott be, hogy csak jól szervezett erővel számíthatnak sikerre. A belgrádi egyezmény miatt ugyanis a jugoszláv kormány semmilyen legális szerepet nem vállalhatott, amit maga a trónörökös tudatott az őt Muraköz kérdésével felkereső Ivan Novakkal.25 A Muraköz megszerzése, mint láttuk, régóta dédelgetett horvát törekvés volt, amelynek a november elejei zavargásokra adott magyar válasz (statárium) lendületet adott, s így akkortól a Varasd környékén szervezkedők csak az alkalmat keresték, hogy mikor tudják megszállni a területet. 26 A magyar kormánynak nem állt módjában a Muraköz vonatkozásában frontot nyitni, mivel az egykori társországi horvát terület akkorra már a délszláv államhoz csatlakozott, ezért más tervet fontolgatott. Jászi Oszkár autonómiát kívánt biztosítani a muraközi horvátoknak, ami – az első elképzelés szerint – a Murától északra élő szlovén (vend) közösségre is kiterjedt volna. A későbbi fejlemények hatására ettől a tervétől visszalépett.27 A Zalai Hírlap tudósítása szerint Hamburger Jenő is hasonló jellegű autonómia-javaslatot terjesztett a kormány elé december 6-án; ő a tájegységet autonóm területté nyilvánította volna, hivatalos nyelvként a horváttal, s az iskolákban horvát nyelvű tanítással.28 A belügyminisztérium az érdekelt Zala és Vas vármegyék képviselőinek a meghallgatása után két önálló, nemzeti alapú vármegye megalakítása mellett döntött, külön-külön a horvátoknak és a szlovénoknak. Úgy vélték, hogy a Mura és a Dráva közötti horvát közösség számára ez megfelelő alternatíva lehet a Magyarországtól való elcsatolással szemben. Feltételezték, hogy az erősen vallásos, római katolikus horvát népesség így már szívesebben marad a magyar állam fennhatósága alatt, mintsem a jugoszláv államban dominánsnak vélt szerb pravoszlávoknak alárendelt státusban. A muraközi „horvát megyét” a magyar kormány néhány nap alatt létre akarta hozni. Úgy tervezték, hogy az iskolákban és vallási intézményekben azonnal 25 Kővágó L.: A magyarországi délszlávok i. m. 107–108. 26 A november első felében zajló muraközi zavargásokról, valamint a megtorlások értelmezéséről eltérő volt a magyar és a horvát álláspont, ezért az eseményeket mindkét fél a saját érdekeinek megfelelően magyarázta. A varasdi nemzeti tanács elnökének, dr. Križmannak a nagykanizsai kormánybiztoshoz küldött táviratát a nemzetiségi miniszterhez is eljuttatták. Križman csalódottságának adott hangot a muraközi zavargások miatt, amiért a magyarokat hibáztatta, mert szerinte azok a két nép jó viszonyát megzavarják. Križman úgy értékelte, hogy a Muraközben és más vidéken történt zaklatások és kihallgatások okát a „lelketlen rekvirálásokban” kell keresni. A muraközi helyzet Križman szerint nem indokolta a magyar alakulatok durva eljárását, amelyeknek a tagjai „törvénykezés nélkül akasztanak, ölnek és harácsolnak”. MNL OL K 40 1918-XVI. 782. A varasdi kormánybiztos távirata Nagykanizsa kormánybiztosának. 27 Kővágó L.: A magyarországi délszlávok i. m. 109. 28 Muraköz autonómiát kap. Zalai Hírlap, 1918. december 9. 2.
