Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
ZEIDLER MIKLÓS 689 állomány főként az alacsonyabb, kevésbé művelt, a szélsőséges demagógia hatásának – s végeredményben a bolsevizmusnak – kitett társadalmi rétegekből verbuválódik majd. Ezért helytelenítette, hogy Magyarországot ilyen hadsereg felállítására kötelezik, s nem engedélyezik számára a férfi lakosság rendszeres sorozását. 52 A jelentés legnagyobb részét azonban Magyarország gazdasági helyzetének taglalása tette ki. Daniélou megállapította, hogy a nemzetgazdaság valameny nyi ága – de különösen az ipar – óriási veszteségeket szenvedett, s nem csupán azt vonta kétségbe, hogy Magyarország meg tud-e majd felelni a békeszerződésben reá rótt anyagi kötelezettségeknek, hanem azt is, hogy adott helyzetében egyáltalán életképes lesz-e.53 Külön is kitért az új államhatár által kettévágott észak-magyarországi iparvidék gyárainak nehéz helyzetére, s a magyar érvekre támaszkodva megállapította, hogy a Gömör vármegyei bányák és vasérctelepek visszacsatolása nagy jelentőségű lenne a magyar ipar és az egész nemzetgazdaság számára, miközben Csehszlovákiának ezek nem különösebben fontosak. 54 Daniélou végül így összegezte álláspontját: „Meg kell állapítani azt a tényt, hogy Magyarország a legszűkebb etnikai határai közé szorult vissza, s hogy iparvidékeitől megfosztva képtelen lesz a túlélésre, ha nem kap külső támogatást.” Mivel azonban a békeszerződés rendelkezéseit nem lehet megváltoztatni, azt kell megvizsgálni, hogyan tudná Franciaország Közép-Európában biztosítani a tartós békét, és megakadályozni Magyarország bolsevizálódását. A megoldás a Duna-medence országainak gazdasági (és politikai) együttműködésében rejlik, s örvendetes, hogy a francia kormány már korábban felismerte, hogy fontos szerepet játszhat e népek megbékítésében és a gazdasági segítségnyújtásban. 55 Egyszersmind ünnepélyesen felhívta a prágai, a bukaresti és a belgrádi kormányt is, hogy „mutassák a lehető legnagyobb engedékenységet ama kérdések rendezése során, amelyektől nem csupán országaik nyugalma, hanem a Balkán békéje is függ, amely oly hosszú időn át állandó aggodalmat okozott Európa számára”. 56 Mint látható, a jelentés – bár bizonyos pontokon bírálta a szerződés gazdasági és területi intézkedéseit – egyáltalán nem ütött meg olyan radikális hangot, mint azt Daniélou Budapesten tett kijelentéseiből gondolni lehetett volna.57 A magyar kormányzati körök és a magyar lapok nem is voltak maradéktalanul elégedettek Daniélou jelentésével, de könnyen belátható volt, hogy nemigen lehetett többre számítani. A hazai közvélemény az év végére napirendre is tért a fejlemények fölött. 52 Uo. 73–77. 53 Uo. 113–114. 54 Uo. 125–129., 160–162. 55 Uo. 150–151. 56 Uo. 165. 57 Praznovszky jelentése Csákynak. Párizs, 1920. nov. 21. Közli: PDRFRH I. 817. számú dok. (779–780.)
