Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
A DANIÉLOU-MISSZIÓ 684 ehhez a csoportosuláshoz, ami pontosan egybevágott Praznovszky értesüléseivel. Csáky ugyanakkor azt jósolta – helyesen –, hogy Daniélou elsősorban gazdasági téren lát lehetőségeket az enyhülésre, a magyar határok módosítására azonban nem lát sok esélyt.27 Hamar észrevette azt is, hogy Daniélou hosszabb távon az első számú Magyarország-szakértő szerepében kíván majd fellépni, ami francia és magyar körökben is növeli az ázsióját. Daniélou már ekkor kilátásba helyezte, hogy a parlament elé viszi az erdélyi nemzetiségek kérdését, igaz, nem a területi revízió, hanem a méltányos kisebbségvédelem biztosítása érdekében.28 Ennek dacára Csáky fontosnak tartotta, hogy Daniélou legalább tudomást szerezzen a magyar területi igényekről. Erre többek között akkor adódott alkalom, amikor Fenyő Miksa, a Gyáriparosok Országos Szövetségének vezérigazgatója tartott előadást a magyar ipar megmentésének lehetőségeiről. Fenyő ekkor – írja Csáky – „utasításomra a keleti tótság és ruténség és a nyugati részek túlnyomóan magyar vidékeit jelölte meg”.29 Daniélou már ekkor jelezte, hogy a békeszerző dés szövegének megváltoztatására és Franciaország vétójára nem lehet számítani: „ratifikálni fognak, bármit is találjon ő itten, azonban bizonyos tények leszögezése a parlamentben, különösen a jövőre, de jelen tárgyalásaink megkönnyítésére is nagyon hasznosak lehetnek.”30 E kedvező reakciók alapján Csáky már Daniélou tanulmányútjának „félidejében” arról tájékoztatta Telekit, hogy „Daniélou meg van nyerve a magyar ügynek”, s „mivel Millerand-nal és Berthelot-val igen szoros viszonyban van és mivel erős külpolitikai ambíciói vannak, titokban mindent meg fog tenni a magyar kurzus pozitív megvalósítására”. 31 Daniélou magyarországi tartózkodásának egyik legfontosabb mozzanata – legalábbis a későbbi fejlemények ismeretében – az október 24-ei salgótarjáni kirándulás volt. Daniélou és kísérete Bíró Pál, a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt. vezérigazgatója, valamint Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgatója – a magyar nagyipar két óriásvállalatának vezetői – kalauzolásával megszemlélte a jó karban tartott működő üzemeket, amelyek azonban a bányák és gyártelepek nagy részének Csehszlovákiához csatolása miatt csak alacsony kapacitással működtek. Daniélou felvetette, hogy esetleg méltányos nemzetközi megállapodás révén lehetne gondoskodni a magyar vállalatok megfelelő üzemeltetéséről, Csáky azonban ezt – a prágai kormány ellenséges gesztusaira hivatkozva – lehetetlennek nevezte. Daniélou ekkor közölte, hogy „proponálni fogja a határnak az etnográfiai adatokkal megegyező megváltoztatását”, amire a végleges 27 Uo. 28 Lásd a forrásközlésben Csáky István október 18-ai jelentését. 29 Lásd a forrásközlésben Csáky István október 19-ei jelentését. 30 Uo. 31 Lásd a forrásközlésben Csáky István okt. 22-ei jelentését.