Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
MIKÓ GÁBOR 593 A továbbiakra nézve kulcsfontosságú a levél keltének minél pontosabb megállapítása, hogy el tudjuk helyezni az 1513. esztendő tavaszának eseményei közt. Ezt rögtön egy áthidalhatatlannak tűnő nehézség terheli. A Mátyás-napi oktáva ugyanis, mint fentebb láttuk, oklevelekkel bizonyíthatóan március 15-ig tartott, Ulászló visegrádi tartózkodására pedig az évben csak április 25. és május 5. között van adat.90 Ennélfogva két lehetőség van: vagy Ulászló tartózkodott valamikor a nyolcad idején Visegrádon – amelyről nem maradt fenn külön oklevél –, vagy a törvényszék húzódott tovább, mint azt pusztán az oklevelek keltezéséből sejteni lehetett. Míg azonban az első feltevés mellett semmilyen bizonyíték nem hozható fel, addig az utóbbi mellett többféle, egymást kiegészítő adat is felsorakoztatható. Először is az előbbi levélből láttuk, hogy Ulászló Visegrádról úgy tért vissza – bármikor is – Budára, hogy elkezdte egy oszmánellenes hadjárat megszervezését. Ilyesmiről azonban a források sem márciusban, sem áprilisban nem szólnak. Ráskai Balázs tárnokmester a nyolcad végén, március 16-án levelet intézett a királyi szabad városokhoz, de nem egy hamarosan induló hadjáratról számolt be, hanem felszólította őket, hogy a György-nap huszadik napján (május 13.) kezdődő tárnoki székre küldjék el a követeiket.91 Egy hónappal később, ápri lis közepén a tárnokmesternek nyoma sem volt a fővárosban. Buda városa arról értesítette Bártfát és Eperjest, hogy a Ráskainak címzett kérelmüket, amellyel a tárnoki széket szerették volna későbbre halasztatni, nem tudták átadni neki, mert sem ő, sem helyettese, sőt, a tárnoki szék egyetlen jegyzője sem tartózkodott a városban. Hozzátették, úgy értesültek, hogy a tárnokmester majd csak a pünkösdöt megelőző napokban érkezik meg.92 Ráskai tehát valamikor március közepe után elhagyta Budát, és úgy tervezte, hogy csak a tárnoki székre tér vissza. 93 Tanulságos egy pillantást vetni arra is, hogy a magyar–török határ védelmében kulcsszerepet játszó három méltóságviselő, nevezetesen az erdélyi vajda, a temesi ispán, illetve a dalmát–horvát–szlavón bán hol tartózkodtak márciusban és áprilisban. 90 Az első adat Buzlai Mózes udvarmester április 25-ei oklevelében: DL 22431., az utolsó visegrádi keltezések május 1-én: DL 22428., DF 232377. Esetleges visegrádi tartózkodása néhány nappal kitolható: május 5-től kezdve azonban ismét csak budai keltezésű oklevelei vannak. (Az adatokat köszönöm C. Tóth Norbertnek.) 91 1513. márc. 16.: Sopron szabad királyi város története I/6. i. m. 292/271. számú dok. (Sopronhoz), DF 241105. (Pozsonyhoz), DF 217238. (Bártfához). 92 „nec ipse dominus magister tavernicorum, nec vicethavernicus sed nec illius sedis notarius protunc istic Bude sunt presentes, immo non possumus perscrutare, in quo loco nunc ipse dominus magister (thavernic)orum sit constitutus, intelleximus autem ex certorum relatione, quod aliquot diebus ante festum Penthecostes proxime venturum istic Bude constituetur” – DF 217246. (1513. ápr. 15.) 93 Mint láttuk, azt május 13-ai kezdettel hirdette meg, pünkösd pedig 1513-ban május 15-re esett. (Szentpétery I.: Kronológia i. m. 142.) Buda város értesítése tehát, hogy Ráskai legközelebb csak „a pünkösd előtti napokban” lesz Budán, annyit jelent, hogy úgy tudták, a tárnokmester nem érkezik vissza bírói széke megnyílta előtt.
