Századok – 2020

2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban

OSZMÁNELLENES HADJÁRATOK LEHETŐSÉGEI A 16. SZÁZAD ELEJÉN 588 A kongregáció kezdetét is vette a jelzett időpontban.60 Az minden bizonnyal rövidesen kiderült, hogy a nemesség az országgyűlésre nem éppen egy rövidesen kezdődő törökellenes hadjárat tervétől hajtva érkezett. A tárgyalásokról fennma­radt egyetlen forrás, egy alsótáblai felirat vagy másképp válaszirat (responsio ) tanú ­sága szerint sokkal inkább – szavaik szerint – az őket ért jogtalanságok felemlege­tésével voltak elfoglalva. Nem meglepő, hogy ilyen közhangulatban az udvarban letettek a tervezett hadjáratról – legalábbis erről a források jó ideig hallgatnak. 61 Szólnak ellenben a kútfők arról, hogy adót vetettek ki, és arról is, hogy az ország­gyűlésen a nemesek „elnyomásának” megszüntetéséről is tárgyaltak. 62 Hogy az utóbbi ügyben milyen döntések születtek, nem tudjuk. A következő hó­napok királyi okleveleiben többször esik szó egy „új dekrétumról”, amelynek értel­mében a hatalmaskodási ügyeket a nyolcados törvényszékeken kívül, a király előtt kell tárgyalni. A januári országgyűlésen, miként a responsióból megtudjuk, a neme ­sek egyik panasza arra vonatkozott, hogy a ritkán (évente négy alkalommal) tartott nyolcados törvényszékeken nagyon kevés peres ügy tárgyalására kerül sor. Lehetséges, hogy ez az „új dekrétum”, amellyel magam először Ulászló egy 1513. február 3-án kelt oklevelében találkoztam,63 a januári országgyűlés határozata. Nem merném ugyan ­akkor kizárni azt sem, hogy csupán egy formuláról van szó. A nemesek – a responsióból részben kikövetkeztethető – követelései közül64 azonban Ulászló és tanácsa többeket kénytelen volt elfogadni, hiszen minden bizonnyal az volt az adómegajánlás feltétele. A megajánlott adó jobbágytelkenként egy forintra, azaz száz dénárra rúgott, amelyet György-napig terveztek behajtani. Ugyanezt az összeget megajánlották a következő (1514.) esztendőre is. Az adóteher így már pontosan duplája volt an­nak, amit 1511-ben az 1511. és 1512. évekre megajánlottak.65 Miután erről fel ­tehetően január legvégén a rendek megegyeztek, a résztvevő nemesek nagy része elhagyta Budát, és hazafelé vette az irányt. Ám hátrahagytak képviselőket, akik a törvénykönyv végleges formába öntésében működhettek közre, de legalábbis el­lenőrizhették azt. Ha hinni lehet az uralkodó február 9-én, Győr és Sáros megyék számára kiadott parancsleveleinek, valamikor a nemesek távozását követően érke­zett meg Budára a hír arról, hogy a törökök a téli időjárás ellenére két hadsereggel 60 A velencei követ, Antonio Surian január 16-ai jelentésében szól arról, hogy országgyűlés kezdődött Budán. Wenzel G.: Marino Sanuto II. i. m. 232. 61 A velencei követ január 27-ei jelentésében is az áll, hogy az elesett várak visszafoglalását elhalasztot­ták. Lásd Wenzel G.: Marino Sanuto II. i. m. 232., idézi Pálosfalvi T.: Bajnai Both i. m. 295. 62 „inter alios eorum tractatus et conclusiones ad propellandas hostium incursiones evitandasque nobilium oppressiones” Lásd Függelék III/1. 63 DF 224835. – Továbbiak: DL 22405., DF 224832., DF 251402., DL 107168. 64 A responsio a diétai tárgyalások egy szakaszában született, és egy fenn nem maradt leirat mindösz­sze három pontjára reflektál, lásd Mikó G.: Ismeretlen országgyűlési emlék i. m. 459. Az egyeztetések többi részéről nincs adat. 65 Josephus Nicolaus Kovachich: Monumenta veteris legislationis Hungaricae. Claudiopoli 1815. 71.

Next

/
Oldalképek
Tartalom