Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
MIKÓ GÁBOR 589 újabb támadást indítottak: az egyik sereg Jezero várát vette ostrom alá,66 a másik Horvátországra támadt. Ez az uralkodót és a kormányzatot még nehezebb helyzetbe hozta. A Budán tartózkodó főpapok, főurak, nemesi ülnökök és a nemesek által hátrahagyott képviselők kénytelenek voltak megváltoztatni az országgyűlésen az adózással kapcsolatban hozott rendelkezéseket. Egyfelől előírták, hogy a Györgynapig behajtandó száz dénár felét, vagyis ötven dénárt már böjtközép napjáig (március 2.) be kell szolgáltatni, másfelől – úgy tűnik – kibővítették azok körét is, akiknek adózniuk kellett: e megreformált határozatok értelmében végül a colonus oknak és az egytelkes nemeseknek is fizetniük kellett, a jobbágyoktól pedig a subsidium behajtását nem curiá nként, hanem telkenként írták elő. 67 Ezzel – Kubinyi András szavaival élve – „az állami adó utolérte az összeköltözőket”.68 Rajtuk kívül csaknem minden egyházi méltóságnak (a szöveg szerint az apátoknak, prépostoknak, kanonokoknak, plébánosoknak, rectoroknak és oltárjavadalmasoknak),69 továbbá a városi polgároknak és kereskedőknek is fizetniük kellett, jóllehet nekik feltehetően nem telkenként. 70 66 Jezero vára Jajcától nem messze nyugatra helyezkedett el, 1518-ban került török kézre. Thallóczy L.: Jajcza i. m. 211–212., vö. uo. Oklevéltár 181. számú dok. – Szólnak elestéről az 1518. évi tolnai országgyűlésen is: Decreta regni mediaevalis Hungariae – The Laws of the Medieval Kingdom of Hungary IV. Eds. Ferenc Döry et al. Idyllwild–Bp. 2012. (A továbbiakban DRMH IV.) 212–213. – Minden bizonynyal szintén Jezeróra vonatkozik Aluise Bon velencei követ 1518. július 28-ai jelentése, amely szerint a törökök egy kisebb várat elfoglaltak Jajca mellett, így pedig nehézzé vált a környező országrészek védelme: „come Turchi aveano preso uno castello vicino Jaiza qual prima laveano anto la terra, mo lanno tutto posseduto, si che quel regno si pol mal defender da Turchi” – Marino Sanuto Világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. III. rész. Közli Wenzel Gusztáv. (Magyar Történelmi Tár 25.) Bp. 1878. 95. 67 1511-ben még a porta volt az adóegység: Kovachich, J. N.: Monumenta i. m. 71. Az új határozat alighanem azt akarta megakadályozni, hogy az olyan szomszédos vagy osztott telkek tulajdonosai, amelyeket egyetlen közös portán át lehetett megközelíteni, csak ez az egy porta után adózzanak. Lásd bővebben 1501. évi példák alapján Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerk. Kredics László. (A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3.) Veszprém 1984. 169–170. 68 Kubinyi András: Az alföldi megyék jobbágyportaszáma a középkor végén. A középkorvégi népesség meghatározásának problémái. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk. Novák László – Selmeczi László. Nagykőrös 1986. 287. – A szerző írásában azonban bizonyára egyszerű elírás folytán 1503. éviként szerepel az oklevél. Vö. e tanulmány Függelék III/1. Kubinyi ezek közül a Sáros megyének küldött példányt használta. 69 Az általában adómentes egyháziak efféle megadóztatására a Jagelló-korból az első adat az 1518. évi bácsi országgyűlésről ismert a szakirodalomban, lásd Kubinyi András : Az egyház szerepe az országos politikában és a honvédelemben a középkor végén. In: Uő : Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp. 1999. 96. (Behajtásáról még lesz szó.) – A Zsigmond-korból ismerünk hasonló példát: C. Tóth Norbert – Lakatos Bálint – Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421–1425). (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3.) Bp. 2014. 179–199. 70 Lásd Függelék III/1. – Pálosfalvi Tamás a Győr megyei példány alapján foglalta össze az eseményeket, lásd Pálosfalvi, T.: From Nicopolis i. m. 338. – 1522-ben már a városokban is telkenként („füstönként”) szedték ezt az adót. C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság 1522. évi költségvetése. In: Pénz, posztó, piac. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Weisz Boglárka. (Magyar történelmi emlékek, Értekezések) Bp. 2016. 89.
