Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
MIKÓ GÁBOR 587 Az események 1512 novemberétől 1513 májusáig Amint Budára október végén befutottak a török sikerekről szóló első hírek, az udvarban kénytelenek voltak azzal a fentebb már megállapított ténnyel szembesülni, hogy nem tudnak katonákat vezényelni a veszélybe került határszakaszra. Ezért először elrendelték a szlavón nemesség hadbaszállását és a dalmát–horvát–szlavón bánság csapatainak összevonását, ám ez szinte semmilyen eredménnyel nem járt. 55 Ugyanekkor került sor arra, hogy a Sopron és Pozsony által eredetileg Lánzsér ostromára kiállított, már említett csapatokat délre irányítsák. Kivetettek adót is, ám ezt ekkor még – országgyűlés nem lévén – csak a király saját földesurasága alá tartozókra terjesztették ki: minden királyi szabad városnak ezer forintot kellett fizetnie,56 a szász nemzetre pedig 14 ezer forint teher hárult, amelyet az 1513. év György-napjáig kellett beszolgáltatni. 57 Miután világossá vált, hogy a horvát–szlavón nemesség mozgósításától nem várható eredmény, a bán és nádor Perényi Imre pedig nem engedelmeskedik az uralkodó utasításainak,58 Ulászló és kormányzata úgy döntött, hogy 1513 vízke resztjének nyolcadik napjára (január 13.) országgyűlést (universalis dieta generalis ) hív össze Budára. Erről két meghívólevél maradt fenn, mindkettő 1512. december 8-ai kelettel: az egyiket Várdai Ferenc váci püspökhöz, a másikat a szász nemzethez intézte az uralkodó.59 Miután a Várdainak címzett levélben – amellett, hogy a diétát a török betörés és bizonyos várak elvesztése, valamint a várható további török támadás miatt hívták össze – arról is szó van, hogy a csapatait helyezze mihamarabb készenlétbe, nyilvánvaló, hogy a várak visszafoglalását továbbra is tervezték. 55 A kísérletet és annak kudarcát részletesen bemutatja Pálosfalvi T.: Bajnai Both i. m. 291–293. 56 Két város esetében maradt adat: az egyik a bevezetésben már említett, Pray által kiadott, Bártfához szóló levél, a másik egy azzal egyező parancs november 23-ai kelettel Sopronhoz. Lásd Sopron szabad királyi város története I/6. i. m. 286/265. számú dok. 57 Az összegről és arról, hogy a behajtást előíró parancsot Herendi Miklós kincstartó 1512 decemberében Segesváron adta ki, a brassói számadáskönyvek tájékoztatnak. Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Kronstadt I. Rechnungen aus 1503–1526. (Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen.) Kronstadt 1886. 197. Brassóra az összegből 1480 forint esett, lásd uo. 198. A Györgynapi befizetési határidőről: DF 247560., DF 246057. – Ez a taxa extraordinaria (DF 247560.) minden bizonnyal a szreberniki várak eleste miatt került kivetésre, ily módon a királyi városokra 1513 novemberének folyamán kivetett 1000 forintos összegekkel párhuzamba állítható. A szászok adójáról lásd még a Függeléket. 58 Pálosfalvi T.: Bajnai Both i. m. 291. 59 DL 82354. (Várdainak); DF 245719. (a szász nemzetnek). – A Várdainak szóló levelet már Kubinyi András is ismerte, és példaként idézte a fennmaradt országgyűlési meghívót: Kubinyi András : A magyar országgyűlések tárgyalási rendje. 1445–1526. Jogtörténeti Szemle (2006) 5. Lásd még Szapolyai 1512. december 25-ei levelét is a szebeni tanácshoz, amelyben kérte őket, hogy követeiket mihamarabb válasszák meg, és azok siessenek Budára: A Szapolyai család oklevéltára. I. Levelek és oklevelek. (1458– 1526). Közreadja Neumann Tibor. (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak) Bp. 2012. 333.
