Századok – 2020

2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB: Mindszenty bíboros első amerikai „házigazdája”. Garret G. Ackerson, Jr. ideiglenes ügyvivő budapesti évei, 1957–1961

DEÁK ANDRÁS MIKLÓS – SOMORJAI ÁDÁM OSB 557 1959. január 23-án Pratt és Ackerson jelentést küldött a Departmentnek, 109 amelyben javaslatokat fogalmazott meg az USA politikájára nézve. Azt szerették volna elérni, hogy az USA és Magyarország viszonya a kommunista tömb más or­szágaival fenntartott kapcsolatokéhoz hasonló alapokra kerüljön. Amerikai követ küldése az adott helyzetben nem tűnt valószínűnek, de úgy vélték, azt el kell kerülni, hogy Washington – miközben más NATO-országok követeket neveznek ki – elszi­getelődjön. A kétoldalú viszony egyik legnagyobb problémája Mindszenty menedé­ke volt. A normalizálást addig nem tartották valószínűnek, amíg a bíboros a követ­ségen tartózkodik, és nem érhető el a követcsere, illetve az ENSZ-ben az USA a ma­gyar rezsim elsőszámú támadója. A követség három lépcsőben képzelte el a kapcso­latok fokozatos javulását, érzékelve lemaradásukat a többi nyugati országhoz képest. Következtetések Ackerson számára ügyvivői szolgálatának három és fél éve alatt egyértelműen be­bizonyosodott, hogy a menedék megoldása tekintetében nem kevesebb mint négy önálló, a saját logikája mentén gondolkodó és feltételeket szabó szereplő van játék­ban. Ráadásul egy „ötödikre”, a sajtóra mint a megoldást inkább zavaró, semmint azt elősegítő faktorra is gondosan oda kellett figyelni. Külső tényező egyiküket sem volt képes eredménnyel kecsegtető – netán a többi szereplő érdekeivel szembe­menő – érdemi kezdeményezésre sarkallni. A megoldásnak négyükön belül kellett megszületnie akkor, amikor arra az optimális pillanat – azaz az alapvető érdekeik egybeesése és ennek a helyzetnek a felismerése – elérkezik.110 Minden külső köz ­vetítési–ösztökélési felajánlkozás nemcsak eleve gyanús és veszélyes volt, hanem mind belpolitikai, mind a média kezelése szempontjából túlzottan kockázatos is. 111 Ackerson úgy vélte, nem is célszerű közvetítéssel próbálkozni, mivel túlzottan sok külső tényező láthatna bele a menedék belső összefüggéseibe, és szabhatna talán saját feltételeket is. Noha az USA-nak fontosak voltak az olasz és francia csatornán érkező bizalmas információk, nem tehette lehetővé, hogy ez a két katolikus diplo­mácia érdemi szerepre tegyen szert a menedék ügyének intézésében. Az is világossá vált az USA számára, hogy a Vatikán és Mindszenty bíboros kö­zött sem lehet automatikusan egyetértésre számítania. A magyar oldal szavában, esetleges garanciáiban pedig Washington Nagy Imre és társainak tőrbecsalása, 109 Somorjai Á. OSB – Zinner T.: Majd’ halálra ítélve. i. m. 259. számú dok. 844–854. 110 Mint ismeretes, ennek a folyamatnak a beindulására 1971 áprilisáig kellett várni. 111 1957 őszén Brazília felajánlotta, hogy közvetít a magyar rezsim és az amerikai kormány között, de a Department kételkedett abban, hogy a felajánlkozás sikeres lehet. Ackersonnak az volt a véleménye, hogy a megkeresést egy kicsit tovább kellett volna vizsgálni. Lásd Ackerson 1958. jan. 17-én kelt levele James Sutterlinhez: Bp Cardinal Files 1. d. 5. gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom