Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB: Mindszenty bíboros első amerikai „házigazdája”. Garret G. Ackerson, Jr. ideiglenes ügyvivő budapesti évei, 1957–1961
DEÁK ANDRÁS MIKLÓS – SOMORJAI ÁDÁM OSB 555 1958. október 24-én Ackerson James Zellerbach103 római nagykövetnek is írt személyes levelet.104 Ugyan sajnálta, hogy a kimenetel nem sikerült kedve zőbbre, úgy vélte, hogy erre a lépésre szükség volt. A menlevél kérése további alapos gondolkodásra és jövőbeli tervezésre szolgáltat majd muníciót. Egy bizonyos időnek el kell majd telnie ahhoz, hogy a kérdés ismét megérjen a tárgyalásra, amihez máris el kell kezdeni a gondolkodást. Az ügyvivő meg fogja küldeni Zellerbachnak az elgondolásait, és szívesen venné, ha a Departmentnek küldött anyagait a nagykövet megosztaná vele. Miközben az ügyvivőnek komoly csalódást okozott a vatikáni szivárgás, és még inkább a washingtoni „füles”, arra azért büszkén rámutathatott: az óvintézkedései nyomán a követségéről illetéktelenül nem jutott ki érzékeny információ. A szándékos kiszivárogtatással kapcsolatban számtalan kérdés merül fel. Egyértelmű, hogy csakis magas szintről történhetett. De mennyire magasról? Murphy államtitkár feletti vagy alatti? Mi lehetett az illető célja? Választ adni a Vatikánnak? A magyar rezsim sürgetése? És az oka? A türelmetlenség? Az, hogy ez a személy rosszul olvasta a magyar oldalon akkor már két napja honoló csendet? Vajon ki lehetett a kiszivárogtató? Valaki, aki a sajtóval eleve rendszeres kapcsolatban állt, és a Departmentben hozzáférhetett a budapesti és római jelentésekhez? Aki tudta, hogy az amerikai jegyzéket Budapesten már átadták, majd a Vatikánból történt szivárgás után – téves – megítélése szerint amerikai részről reagálni volt szükséges? Ugyanakkor ez a személy bizonyosan nem volt tisztában a menedék kényes ügyével, annak leágazásaival, továbbá a magyar rezsim számára kellemetlen október 23-ai évforduló vészes közeledtével. Olyan személy, aki lebecsülte vagy éppen rá próbált erősíteni a vatikáni szivárgásra, és nem volt tekintettel arra a potenciális kárra, amelyet az USA–vatikáni kapcsolatokban okozhat. A téma másik vetülete: miként reagáltak az egyes szereplők az amerikai jegyzékre, illetve annak az elutasítására. A magyarokat felbőszítette, és az elutasítás mellett a sajtóban már ismert fordulatokkal reagáltak rá. Kaptak az alkalmon, amely az október 23-ai évforduló előtt valóságos „kommunikációs ajándék” volt. (A válaszjegyzék ezért lett háromszor hosszabb, mint az amerikai kérés.) A Nagy Imre és társai kivégzését követő hónapok valóban nem voltak alkalmasak arra, hogy a Kádár-rezsim éles fordulatot hajtson végre az amerikai kapcsolataiban. A hír hallatán Mindszenty megkönnyebbült, hogy a dilemmája megoldódott, Ackersonnak pedig csalódnia kellett a saját oldalában. A Vatikán is levonhatott olyan következtetést, hogy az amerikai féllel a továbbiakban ne legyen túlzottan 103 James David Zellerbach (1892–1963) politikai kinevezett amerikai diplomata, üzletember. Mindszenty bíboros menedékének első éveiben az USA római nagykövete (1957–1960). 104 Ackerson 1958. okt. 24-én kelt levele James D. Zellerbachhoz: Bp Cardinal Files 1. d. 5. gy.
