Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB: Mindszenty bíboros első amerikai „házigazdája”. Garret G. Ackerson, Jr. ideiglenes ügyvivő budapesti évei, 1957–1961
MINDSZENTY BÍBOROS ELSŐ AMERIKAI „HÁZIGAZDÁJA” 554 válaszjegyzék,99 a magyar belügyekbe való beavatkozásra hivatkozva, kategorikusan elutasította, hogy Mindszenty távozhasson. Az ügyvivő már tájékoztatta a bíborost. A követség azt remélte, hogy az elutasítás addig nem kap nyilvánosságot, amíg a Department nem tudja a jegyzéket alaposan tanulmányozni, és nem dönti el, vajon amerikai részről szükséges-e valamilyen bejelentés. Ugyanakkor lehetséges volt, bár nem bizonyos, hogy a magyarok nyilvánosságra hozzák az ügyet. Megjegyezzük, hogy Ackerson jelentéseiben egyetlen egy alkalommal sem merült fel annak az eshetősége, hogy az október 23-ai évforduló előtt, miközben zajlik a nagyléptékű megtorlás, a Kádár-rezsim talán vonakodna kiadni a menlevelet. Azonban a képlet valóban bonyolult volt: a menlevélről az egyik szereplő (a Vatikán) nevében egy másik (az USA) javasolt tárgyalásokat a harmadiknak (a magyar kormánynak), miközben a kedvezményezett negyedik (Mindszenty bíboros) nem volt meggyőződve arról, hogy távozzon-e menedékéből. Ez a leosztás, tetézve az amerikai oldal által végzett hosszadalmas előzetes egyeztetéssel, aligha kecsegtethetett valamennyi résztvevő számára elfogadható kimenetellel. 1958. október 23-án, a forradalom kitörésének második évfordulóján Ackerson elsőbbségi futáranyagban jelezte a Departmentnek,100 hogy a követség körül szorosabbra vonták a megfigyelést, amint azzal a magyar válaszjegyzék negyedik bekezdése fenyegetőzött is. Noha nem tettek kísérletet incidensek kreálására, vagy a ki- és belépés akadályozására, a magyar hatóságok emberei a bejárati kapu mellett köröztek. Ackerson 1958. október 24-én válaszolta meg Matthews bécsi amerikai nagykövet október 20-ai levelét.101 Az elkeseredett ügyvivő szerint az embernek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy egy aranyhalas akváriumban tárgyal. Egy olyanban, amely alaposan be van drótozva, hogy jobban hallatsszon, mit mondanak, és amelyen egy bizonyos számú szivárgás is van. Azt gondolta, hogy a stabilitást aligha lehet elérni, hacsak nem térnek vissza a hírhedt, de gyakran felettébb hatékony „titkos diplomáciához”.102 Amennyiben Ackerson úgy vélte volna, hogy a szivárgás és/vagy a „füles” vezetett a menlevél elutasításához, alighanem tévedett, hiszen ez a bizonyosan korábban megszövegezett és a külügyminisztériumnál magasabb helyen jóváhagyott válaszjegyzékből is kiderült. Legfeljebb annyi történhetett, hogy a vatikáni szivárgásra vélhetően válaszul adott washingtoni kiszivárogtatás megerősíthette a magyar oldalt abban, hogy a saját maga szempontjából helyesen jár el. 99 Somorjai Á. OSB – Zinner T.: Majd’ halálra ítélve. i. m. 256. számú dok. 829–831. 100 Ackerson 1958. okt. 23-án kelt 252. sz. távirata a Departmentbe: Bp Cardinal Files 1. d. 5. gy. 101 Ackerson 1958. okt. 24-én kelt levele Matthews bécsi amerikai nagykövethez: Bp Cardinal Files 1. d. 5. gy. 102 Uo.
