Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB: Mindszenty bíboros első amerikai „házigazdája”. Garret G. Ackerson, Jr. ideiglenes ügyvivő budapesti évei, 1957–1961
DEÁK ANDRÁS MIKLÓS – SOMORJAI ÁDÁM OSB 549 mégis úgy vélte, hogy a magyar külügyminisztérium írásos menlevelét ezúttal tiszteletben fogják tartani. További bizonytalansági tényező volt a Vatikán véleménye, valamint magának a bíborosnak a kívánsága is. Ackerson erősen kételkedett abban, vajon a Vatikán egyértelmű és konkrét utasításainak hiányában Mindszenty valóban távozna-e Magyarországról. A Vatikántól a konklávéra szóló meghívás – az ügyvivő megítélése szerint – nem lett volna elegendő számára. A bíboros azt is szerette volna tudni, a Vatikán latolgatja-e, hogy a pápaválasztó konklávé után visszatérjen-e Magyarországra, és azt is felismerte, hogy ennek óhatatlanul a letartóztatása lenne a következménye. Mivel a menlevelet, legyen az bármilyen is, bizonyosan összekapcsolják a „de ne térjen vissza igénnyel”, vélhetően kérné a Vatikán utasításait. Ilyen feltételekkel pedig a bíboros elutasítaná a menlevelet. Ahhoz pedig, hogy a fenti kérdésekre valamilyen hivatalos válasz szülessen, valakinek szükséges kezdeményeznie, szögezte le logikusan Ackerson. Kétséges volt, hogy a magyar rezsim megtenné-e az első lépést. A Vatikánnak a magyar külügyminisztériumon keresztüli meghívása lehetett volna az esetleges első lépés, miközben a bíboros nem volt abban a helyzetben, hogy ő kezdeményezzen. Így – vezette le a képletet az ügyvivő – szerinte nem marad más, mint az USA kormánya. Miközben a követség úgy érezte, hogy a menedék befejezésére egyetlen lehetőséget sem szabad tétlenül elmulasztani, Washingtonnak addig nem szabad lépnie, amíg nem bizonyosodnak meg a Vatikán és a bíboros véleményéről. A budapesti dobozokban 1958. október 14-e a dátuma Ackerson következő levelének, amelyet a Departmentnek és a római missziónak küldött.77 Ebben az ügyvivő hivatkozott Róma október 11-ei 1167. számú táviratára, mely szerint a Vatikán a bíborostól várja a kezdeményezést. Ackerson ismételten jelezte, hogy Mindszenty viszont a Vatikántól számít arra – minimum egy meghívás formájában. Mivel nem létezett kommunikációs csatorna kettejük között, Ackerson azt valószínűsítette, hogy e félreértés miatt részükről nem kerülne sor lépésekre. Miközben a Vatikán pontos nézetei nem voltak egyértelműek, a követség Murphy78 1957-ben kiadott utasításához tartotta magát, mely szerint az USA legjobb érdekei szerint kell eljárniuk. Ez pedig annyit jelentett, hogy a menedék kérdését számukra kedvezőtlen körülmények között kell megoldaniuk. Ugyanakkor tudatában voltak annak is, hogy a Departmentnek a tágabb megfontolásokat is figyelembe kell vennie. Ezért Ackerson a témában továbbra sem kezdeményezett a bíborossal beszélgetést, és várta a tárca konkrét utasításait, miközben a magyar hatóságokkal történő egyeztetést fontolóra sem vette. 77 Ackerson 1958. okt. 14-én kelt 6. sz. távirata a római amerikai nagykövetségnek, ismételve 127. sz. alatt a Departmentbe: Bp Cardinal Files 1. d. 5. gy.; a Department példánya: Central Files, 4806 d., 846.413/10-1458. 78 Lásd 48. jegyz.
