Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB: Mindszenty bíboros első amerikai „házigazdája”. Garret G. Ackerson, Jr. ideiglenes ügyvivő budapesti évei, 1957–1961
MINDSZENTY BÍBOROS ELSŐ AMERIKAI „HÁZIGAZDÁJA” 546 követségnek arra, hogy a magyar külügyminisztériumnak jelezze: a bíborosnak el kell hagynia a missziót. Úgy érezte, hogy ezt azonnal meg kell tenni, még mielőtt a külügyminisztérium valamely más forrásból erről értesülne. A tervezet címe: A Mindszenty bíborossal kapcsolatos politika. A hosszabb anyag kiindulópontja az volt, hogy a bíboros egy ideig még a követségen fog tartózkodni, ezért négy eshetőségre kell felkészülni: 1. Amennyiben a helyzet ideiglenesen enyhülne, az alkalmat kínálhatna a bíborosnak távozásra. Kívánatos lenne, hogy a Department erre az esetre már előzetesen szerezze be a Vatikán bizalmas jelzését arról, hogy a pápa szívesen fogadná Mindszentyt, amikor arra lehetőség kínálkozik. Ebben az esetben a bíborosnak nem lehetnének fenntartásai a pápa óhajait illetően. Ha viszont előzetesen nem kapna ilyen jelzést vagy utasítást, a sorsfordító pillanatban Mindszenty esetleg habozna, és így a kínálkozó alkalom elillanna. 2. Mindszenty a magyar (és talán az orosz) kormány menlevelével is távozhatna az országból, amire szintén fel kell készülni a szükséges intézkedések megtételével. Ackerson azt javasolta a tárcának, mérlegelje ezek megtételét. Az ügyvivő megítélése szerint ez a kérdés a Vatikán érdekében is áll, tekintettel arra, hogy az egyház és az antikommunista ügy számára a bíboros értéke és hasznossága annál inkább hanyatlik, minél tovább marad „azilumában”. Az ügyvivő tehát már november 4-e első évfordulója előtt helyesen mérte be a menedék elhúzódásával óhatatlanul együtt járó „értékcsökkenést”. 3. A magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatok megszakadása esetén a bíborosról való gondoskodás feltehetőleg annak az országnak a kezébe kerülne át, amelyik átveszi az USA érdekeinek védelmét. Ackerson úgy vélte, hogy egyes kormányok, például a brit, nem állnának készen az amerikai kérés elfogadására. Egyes latin országok talán előzékenyebbek lehetnének. Másfelől viszont a kommunista hatóságok szemében gyanúsabbak lennének, mivel szoros kapcsolatokat ápolnak a Vatikánnal. 4. Végül fennáll az az eshetőség is, hogy a bíboros egy napon különböző okokból úgy dönt, feladja azilumát és kivonul a követségről.64 Ezt a lehetőséget a főpap Ackersonnak még nem, de két amerikai diplomatának már megemlítette. Ebben az esetben a követség írásos nyilatkozatot kérne tőle arra nézve, hogy saját akaratából távozik, és nem a misszió vonta meg a menedékjogát.65 Az ügyvivő azzal a feltételezéssel élt, hogy viszonylag rövid időn belül ezt a tényt közölnie kellene a külügyminisztériumban. Kérte a Department útmutatását, mivel a magyar 64 Ackerson ismételten látnoknak bizonyult: tíz évvel később, az első amerikai nagykövet 1967. októberi megérkezése előtt Mindszenty valóban azzal fenyegetőzött, hogy kisétál az épületből. 65 A dokumentumban Ackerson minden alkalommal az asylum és nem a menedéket jelentő refuge szót használta.
